Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Vadas Ferenc: Budapest vasúti hálózata és pályaudvarai
Műszaki szempontból nem a viszonylag rövid vonal jelentett komoly feladatot, hanem a dunai vasúti híd megépítése. Az 1868-tól kormányszinten tárgyalt program hamarosan újabb elemekkel bővült: ennek részeként szándékoztak megépíteni a MÁV központi (teher- és személy-) pályaudvarát. Ez a nagyszabású beruházás Budapest egységes fővárossá tételének Andrássy Gyula miniszterelnök nevéhez köthető városfejlesztési programjában összekapcsolódott egy másikkal: az árvízveszély elhárítását és a kereskedelem fejlesztését egyaránt szolgáló rakpartok építésével és - hoszszabb távon - kereskedelmi kikötő létesítésével. Mindezek (a városrendezési tervekkel és egyéb intézkedésekkel együtt) azt célozták, hogy a városegyesítés előtt álló Budapest ténylegesen Magyarország gazdasági és közlekedési központja legyen. A buda-pesti összekötő vasút Az összekötő vasútnak nemcsak a vasútvonalak, hanem a vízi és a vasúti közlekedés összekapcsolását is meg kellett teremtenie. Az első csatlakozási pontot a közraktárak jelentették, melyeket a Duna mellé telepítettek, és az összekötő vonalból leágazó szárnyvonallal láttak el, hogy a hajón és a vonaton érkező áru tárolására egyaránt alkalmas legyen. A második csatlakozási pont az ettől délre, ugyancsak a pesti folyóparton létesített Duna-parti teherpályaudvar lett. Akkor került napirendre, amikor kiderült, hogy a személyes a teherforgalom igényei nem egyeztethetők össze, külön központi személypályaudvart célszerű építenie a MÁV-nak, más helyen. Az összekötő vasút tervezetét 187l-re készítette el, majd az év folyamán többször módosította a Vasútépítészeti Igazgatóság. A legismertebb, publikált változat mind a vasútvonal, mind a személypályaudvar elhelyezésére alternatív megoldást ad. A vasútvonal mindkét változat szerint a város alatt metszi a Dunát, a Józsefvárosi pályaudvartól indul és Kelenföldön éri el a Déli Vasút vonalát. Az egyik változat a megépülő (ma is meglévő) vonalat ábrázolja, a másikon jóval délebbre van és a Csepel-szigeten át, messze délen megy át Budára. Mindkettő széles ívben elkerüli a beépített városrészeket, hogy ne kerüljön túl sokba a kisajátítás. A személypályaudvar elhelyezési változatai is aszerint különböznek, hogy közelebb vagy valamivel távolabb legyen-e a városközponttól. Mindkét variáns a centrumtól keletre, Pest kelet-nyugati tengelyébe, a Kerepesi út mellé helyezné, a Józsefvárosi pályaudvartól északra. Az egyik lehetőség a mai Keleti pályaudvar helyét veti fel, a másik közelebb vinné a központhoz, egészen az éppen ekkor tervezni kezdett Nagykörút vonaláig. A Közmunkatanács által indítványozott utóbbi megoldás építészeti terveit dolgozták ki részletesebben: kétoldali elrendezésű fej pályaudvar az induló és érkező utasforgalom szigorú elválasztásával, szimmetrikus tö-