Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Vadas Ferenc: Budapest vasúti hálózata és pályaudvarai

Vadas Ferenc Budapest vasúti hálózata és pályaudvarai A budapesti vasúthálózat kiépülésének legfontosabb szakasza a dualista korszak első harmada volt. A vonalak vezetését és a pályaudvarok elhelyezését azonban nagymértékben meghatározták az 1867-et megelőző két évtized fejleményei. Az első indóház Pesten Kezdettől nyilvánvaló volt, hogy az első magyarországi vasutat Bécs irányába kell építeni, csak az volt kérdéses, hogy a Duna melyik partján. Két gazdaságpolitikai koncepció és két konkurens bécsi bankház rivalizálása állt az útvonalról szóló viták mögött. A Rothschildék által kezdeményezett, Pozsonyon át Pestre, majd Kelet-Magyarországra (Debrecenbe, Erdélybe) vivő balparti vasút a Galíciába menő északi vasút szárnyvonalaként épült volna; Sináék Budára érkező jobbparti vasútja a bécs-trieszti vonallal lett volna kapcsolatban. Evekig húzódó, heves viták után a balparti változat győzedelmeskedett, ennek megvalósítására hozta létre Ullmann Móric a Magyar Középponti Vasúttársaságot. 1844-ben hagyta jóvá az országgyűlés a társaság alapszabályait, s adott kamatbiztosítást a vállalkozáshoz. Mivel tartottak attól, hogy komoly építtetői szándék csak a Pozsonyig, legfeljebb Pestig érő szakaszra van, már korábban kikötötték, hogy az építkezést Pestről egyszerre két irányba kell megkezdeni, és Pozsonytól nyugatra csak akkor szabad folytatni, ha a vonal már teljesen elkészült Debrecenig. Ennek jegyében épült az első szakasz Pest és Vác, a második pedig Pest és Szolnok között. Az első vonal Pest északi részén készült, a váci országút mellett vezetett a város beépített területének határán épített fejpályaudvarig. A szolnoki vonal a pályaudvartól kijjebb ágazott le, s negyedkört leírva délnyugati irányban hagyta el a várost. Sokan azt szerették volna, ha a két vonalnak két külön pályaudvar épül, hogy Pest a kelet-nyugati forgalomnak ne csak tranzitállomása legyen. Végül csak egy pályaudvar épült, de ez semmilyen hátrányt nem okozott a helybélieknek. A Magyar Középponti Vasút pályaudvarának területe némi eltéréssel azonos a mai Nyugati pályaudvaréval. Epületeit neves bécsi építész, Paul Sprenger tervezte Rundbogenstilben