Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Eva Offenthaler: A tömegközlekedés Bécsben
Stadtbahn tényleges megépítése előtt egy fejlesztési konzorcium tagjaként tervet készített a Wiental-vonalra. Talán a világon egyedülálló módon, a bécsi gyorsvasutat egyetlen építész és munkatársai alakították harmonikus egésszé. A pályaudvarok mellett a 36 állomásépület és minden egyéb létesítmény, a hidak, galériák és viaduktok is Wagnertől származtak. Egyéb közlekedési eszközök Az 1881-ben alapított privát lóvontatású társaskocsi-vállalat, a „Vienna General Omnibus Compagnie" (Bécsi Altalános Omnibusz Társaság) járatott először benzinautóbuszokat 1905-ben, méghozzá a Stcphansplatz -Südbahnhof szakaszon. 1908-ban a város megvásárolta a vállalatot és „Gemeinde Wien - Städtische Stellwagen-unternehmung" (Bécs Város -Városi Társaskocsivállalat) néven vezette tovább. Az üzemeltetés eleinte lóvontatta omnibuszokkal történt, míg 1912-ben át nem tértek a benzinmotorokra. 1907-ben a Simmeringer Hauptstraße - Kaiserebersdorf szakaszon tesztelt a város benzinautóbuszokat, de végül a villamosok megtartása mellett döntött. 1908-ban bevezették az első városi elcktrobusz (trolibusz) vonalat, amely 1938-ig üzemelt. A 19. század vége felé a kerékpárosok is a városkép részeivé váltak. 1886-ban körülbelül 250,1887-ben 600,1896-ban pedig már 13 000 kerékpáros volt a bécsi rendőrségnél bejelentve. „A biciklisták tömegei miatt a helyzet szinte már elviselhetetlen a bécsi utcákon. ", panaszolta egy korabeli beszámoló. 1900-ban becslések szerint 70 000 biciklista volt. A kerékpározás eleinte csak a bécsi rendőrkerületen kívül vagy saját versenypályákon volt megengedett, mivel a bicikli gyorsasága miatt állandó zaklatást és veszélyt jelentett. Csak 1885-ben tették lehetővé néhány utcában a kerékpárközlekedést (ezzel egyidejűleg következett be a rendszámtáblák és a kerékpárosvizsga bevezetése), majd 1898-tól néhány kisebb részszakasz kivételével Bécs összes utcájában engedélyezték a biciklizést. Egyébiránt ugyanebben az évben az autók is megkapták a behajtási engedélyt a belvárosba, bár 1897-ben az egész Monarchiában még nem volt több 15 automobilnál. 1905-ben már 500 magántulajdonban lévő autó, valamint körülbelül 300 motoros meghajtású bi- illetve tricikli volt Bécsben.