Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)
Szabó Csaba: Budapest hídjai
sából kiderül, hogy a főváros rohamos kiépülése mellett nagyon kevés közpark, sétatér áll a lakosság rendelkezésérc. A kellemes és kedvelt Margitszigetet pedig körülményes megközelíteni, ezért is indokolt a híd és a sziget kapcsolata.22 József főherceg (1833-1905), a Margit-sziget tulajdonosa engedélyezte a főváros lakosságának a sziget látogatását, sőt 1898-ban 200 000 forinttal hozzájárult a szárnyhíd építéséhez. Versenytárgyalás alapján Zsigmondy Béla (1848-1916) gépészmérnök, kútfúró és hídépítő kapott megbízást a 70 méter hosszú szárnyhíd építésére. A hídpályán a kétoldali egyenként 2,50 méter széles járda és 7,00 méter széles kocsiút fért el. A négy ívtartóból álló vasszerkezetet a Magyar Államvasutak Gépgyára szállította. A munkálatok 1899. június 12-én kezdődtek és 1900. augusztus 19-én adták át a forgalomnak az összekötő-hidat. Az építési költség az előirányzott 800 000 korona helyett 680 000 korona (800 000 pengő) maradt.23 Előkelő szépsége, a Margit-sziget közelsége és a hídról a sétáló elé táruló csodás látkép - mindkét Duna-parttal, a Parlamenttel, a budai várheggyel és a Gellért heggyel, valamint a többi hidakkal - miatt megépülésétől kezdve a Margi-hídat látogatja a legtöbb gyalogos turista. 4. A Ferenc József-híd A főváros lakossága 1870 és 1896 között több mint megkétszereződött. Rohamos ütemben épült az egész város, fejlődött a közlekedés. Már 1881-ben felvetődött két új Duna-híd építésének szükségessége, sőt az is megfogalmazódott, hogy az egyiket az Eskü térnél (ma: Március 15. tér) a másikat pedig a Fővám térnél kell megépíteni. Négy év múlva azonban csak egy híd ügyében történt némi előrelépés. A törvényhozás az 1885:XXI. törvénnyel („a budapesti lánchíd megváltásáról szóló 1870:XXX. törvénycikk módosításáról") felhatalmazta a kormányt, hogy „mihelyt a budapesti állami hidak és a lánchíd megváltott szabadalmából folyó összes tiszta jövedelem 650 000 forintot meghalad, a többletet egy negyedik híd építési költségeinek fedezésére szolgálandó tőke alapítására fordítani" köteles.24 Ezután a pénzügyminiszter felhívta a Fővárosi Közmunkák Tanácsát (FKT), hogy tanulmányozza a negyedik fővárosi Du-22 Corpus Juris Hungarici - Magyar Törvénytár. Millenniumi emlékkiadás. Budapest, 1900. 10. 23 HARGITAI JENŐ: A Margit-híd építési, szélesítési, újjáépítési és felújítási munkáinak története. Budapest, 1978. 9. 24 Corpus Juris Hungarici - Magyar Törvénytár. Millenniumi emlékkiadás. Budapest, 1897. 226.
