Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005)

Szabó Csaba: Budapest hídjai

ter). A láncok 472,22 méter hosszúak, és a 4 lánc súlya 2 ezer tonna, a teljes vasszerkezeté 5194 tonna.16 A Lánchíd Pest-Budának, az ország leendő fővárosának, az egységnek a szimbóluma lett. Megvalósulásában a legnagyobb érdem Széchenyi István grófot illeti, aki a sors furcsa fintora miatt sohasem látta a kész hidat. 1848. szeptember 5-én Döblingbe szállították, ahonnan nem tért vissza. 3. A Margit-híd A Lánchíd növekvő forgalmának mentesítésére, és az új városfejlesztési elképzelések (körút kiépítése) érdekében az országgyűlés elfogadta az 1870:X. törvénycikket „a Duna-folyamnak a főváros melletti szabályozásáról, a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről, és e közmunkák végrehajtási közegeiről". A törvény felhatalmazta a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumot a legsürgetőbb feladatok elvégzésére: „a) a közlekedés könnyítése végett az ország két részét egybekötő Lánchíd megváltása; b) a forgalomnak és közlekedésnek, épen a kereskedés központján fennakadás ellen biztosítása végett, egy, vagy szükség esetében két új állóhíd építése; c) a Duna folyamnak a főváros határai között oly módon szabályozása, mely a midőn a fővárost az árvíz ellen biztosítja s a hajózás akadályait a kereskedés központján elhárítja, a hajózásnak és kereskedésnek tágas kikötőket és új rakpartokat nyit, tekintettel a közraktárakra (docks, entrepots) is; d) a fővárosban, az ipar és kereskedés központján, az áruforgalom könnyítése s a máris gyakori közlekedési zavarok elhárítása végett, de közegészségi tekintetből is kellő szélességű közlekedési fővonaloknak -mintegy állami utaknak a községi utak nagy hálózatában - nyitása; c) s az ezekre szükséges helyszíni és magasságrajzi felvételek, tervek, kisajátítások és más előmunkálatok költsége."17 Az 1870:XXX. törvénycikk „a budapesti lánchíd megváltása iránt a magyar állam és a Lánchídtársulat közt kötött szerződés jóváhagyásáról és 16 GONDA BÉLA: A magyar Duna. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország IV. kötete. Budapest, 1896. 39-40. és GÁLL IMRE: A budapesti Duna-hidak. Budapest, 1984. 35. p. 17 Corpus Juris Hungarici - Magyar Törvénytár. Millenniumi emlékkiadás. Budapest, 1896. 123.