Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)
2. Budapest székesfőváros csatlakozik a nemzeti ellenálláshoz
A levonás kényszerbeszedés lenne, a kényszerbeszedés pedig a behajtás jellegével bírna. Véleménye szerint azért az állami adót a törvényen kívüli állapot ideje alatt a levonás ellen tiltakozó tisztviselőktől levonni nem szabad. Levonhatónak mondotta viszont az adót mindazoktól, akik a levonás ellen nem tiltakoztak, mert ez utóbbiak önkéntes adófizetőknek tekinthetők. A fővárosra nézve az adók levonásának elmaradásából károsodás nem származhat - fejtegette, tovább -, mert a főváros a tisztviselők adójáért nem felelős, csak az a kötelessége, hogy az adót havi részletekben beszedje. Ha pedig az exlex állapot megszűnte után az adót pótlólag kivetik, a fővárosra csak az a feladat hárul majd, hogy a pótlólagos adót az akkor esedékes adóval együtt levonja a tisztviselők fizetéséből. Ha a pótlólag behajtandó adó esetleg nem lenne behajtható, azért a fővárost anyagi felelősség semmiféleképpen sem fogja terhelni. Más a helyzet a nyugtabélyegekkel kapcsolatban - fejezte be fejtegetését Fülepp -, ott a fővárost anyagi felelősség valóban terheli. 21 A tiszti főügyész jelentését a július 13-i tanácsülésen tárgyalták a tanács tagjai; ugyanakkor, amikor a június 28-i közgyűlési határozatot is tárgyalás alá vették. A közgyűlési határozat tanácsülési tárgyalásának elhalasztása természetesen az ellenzék felháborodását váltotta ki. Az ellenzéki sajtó igen élesen támadni kezdte a tanácsot eljárása miatt. Az Egyetértés július 9-i számának „A fővárosi tanács magatartása" című cikke például epés és fenyegető hangnemben írt arról, hogy a tanácsnak a közgyűlési határozat július 5-én a kezében volt, s így azt július 6-án feltétlenül tárgyalnia kellett volna. Annál is inkább - tette hozzá -, mert a határozat egyes ügyosztályok számára is konkrét utasításokat tartalmazott, amelyek végrehajtását mind az ideig természetesen elhalasztották. Mivel a tanács a közgyűlésnek az adókra és az újoncokra vonatkozó határozatait ily módon nem vette figyelembe, a lap szerint a törvényhatósági bizottság tagjai rendkívüli közgyűlés összehívását tervezték, hogy a tanácsot megtorlásban részesítsék. A tanács fegyelmi eljárás alá kerülését az önkéntesen jelentkező újoncok ügyében hozott határozata önmagában is indokolttá tette egyébként a cikk írója szerint, aki végül kitért arra is, hogy a tanácsnokok között olyan nagy az ellentét, hogy az már önmagában is mindenképpen szükségessé és indokolttá teszi a törvényhatósági bizottság gyors beavatkozását. 22 Két nappal később azután - ugyancsak az Egyetértés - már vezércikkben támadta a tanácsot, részben a nyugtabélyeg-illetékkel, részben pedig az újoncállítással kapcsolatos határozatai miatt. 23 A közgyűlési határozat tanácsülési tárgyalása azért késett, mert Halmos a tanácsi tárgyalást megelőzően a határozatot a törvényhatósági bizottság pénzügyi bizottmánya elé terjesztette, s ennek javaslatával együtt kívánta a tanács elé vinni. így csak a pénzügyi bizottmány javaslatának elkészülte után kerülhetett sor a tanácsülési tárgyalásra. Erről a Budapesti Napló tájékoztatta olvasóit. A lap szerint a pénzügyi bizottmány javaslatának tartalmát titokban tartották ugyan, de a kiszivárgott hírek szerint a bizottmány olyan értelemben foglalt állást, hogy a fővárosnak semmiképpen nincs törvényes alapja arra, hogy az önként befizetett állami adókat visszatartsa azok jogos tulajdonosától, az államtól. 24 A június 13-i tanácsülés azonban mind a közgyűlési határozat, mind pedig a tisztviselők kereseti adójának kérdésében ellenzéki szellemben foglalt állást, s mindkét esetben egyhangúlag hozta meg döntéseit. 25 A közgyűlési határozattal kapcsolatban arról rendelkezett, hogy a költségvetési és felhatalmazási törvény hiányának ideje alatt az önkéntesen befizetett állami adók visszatartassanak, és utasí42
