Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)
2. Budapest székesfőváros csatlakozik a nemzeti ellenálláshoz
gyűlés június 21-i és a közgyűlés június 28-i határozataira hivatkozva a tisztviselők közül többen megtagadták fizetési nyugtáikra a nyugtabélyeg felragasztását, illetve a nyugtabélyegilleték lerovását. A számvevőség ezért sürgősen kérte a tanácsot a szükséges utasítás kiadására a hasonló esetekben követendő eljárásra vonatkozóan, s egyúttal jelentette azt is, hogy egyes tisztviselők a fizetésük után esedékes IV. osztályú állami kereseti adó levonása ellen is tiltakoztak, így ebben az ügyben is kérte a tanácstól a megfelelő intézkedést. 14 Az illetmények folyósítását ugyanakkor a számvevőség megtagadta. Megtagadta Lung tanácsnoktól is, aki erre kijelentette: amennyiben 24 órán belül nem kapja meg illetményeit, perelni fogja a fővárost. 15 A tanács a július 1 -i ülésén foglalkozott a kérdéssel, s a nyugtabélyeg-illetékekkel kapcsolatban utasította a számvevőséget, hogy a tisztviselők fizetéseit változatlanul csak szabályszerűen felülbélyegzett nyugtákra folyósítsa. Határozatát azzal indokolta, hogy a vonatkozó rendelkezések értelmében a szabályszerűen felül nem bélyegzett nyugták illetékeiért a fővárost, mint a nyugta elfogadóját is felelősség terheli, a főváros vagyoni érdekeit azonban semmilyen körülmények között sem szabad veszélyeztetni. A IV. osztályú kereseti adó kérdésében a tanácsnokok a döntést elhalasztották, illetve úgy határoztak, hogy a végleges döntés előtt meghallgatják erre vonatkozóan a főváros tiszti főügyészének véleményét is. 16 A tanácsnak a nyugtabélyegekre vonatkozó határozatával Lung György természetesen nem értett egyet; majd a tanácsülés befejeztével az érdeklődő újságírókkal közölte, hogy fizetési nyugtáját változatlanul nem hajlandó felülbélyegezni, s közölte azt is, hogy a pert a főváros ellen haladéktalanul megindítja. 17 A per megindítására azonban nem került sor, feltételezhetően nem is ez volt Lung célja. Mindenesetre megbízta Vázsonyit azzal, hogy a főváros ellen a pert kezdje meg. Vázsonyi és Halmos ez ügyben lefolytatott előzetes megbeszélésén azonban olyan kompromisszum született, amelynek értelmében Lung megkapta a fizetését anélkül, hogy nyugtáját felülbélyegezte volna. A bélyegilletéket azonban a főváros központi pénztára - amely a tisztviselők fizetésének folyósítását eszközölte - visszatartotta. 18 Ez a megoldás természetesen csak ideiglenes lehetett; annál is inkább, mert nem Lung volt ebben a kérdésben az egyedül érdekelt tisztviselő. Az ügynek azonban ezen túlmenően elvi vonatkozásai is voltak. Ezek az elvi vonatkozások már a Vázsonyi-Halmos-féle tárgyaláson szóba kerültek, amikor is Vázsonyi nagy vehemenciával bizonygatta a polgármesternek, hogy a tanács határozata a bélyegilletékek kötelező lerovásáról törvényellenes, s kérte, hogy a tanács revideálja álláspontját. 19 Ez a revízió egy ideig váratott magára, Lung viszont az újoncozás ügyében is megindította a tanácson belül ellenzéki akcióját. Erre a július 6-i tanácsülésen került sor. Lung ekkor mint a katonai és illetőségi ügyosztály ideiglenes vezetője azt javasolta, hogy a „törvényen kívüli állapot tartama alatt" a katonai szolgálatra önként jelentkezőktől a főváros a közgyűlés határozatának szellemében a belépési bizonyítványok kiadását tagadja meg. A tanács hosszú és heves vita után a javaslatot egy szótöbbséggel elvetette. 20 Időközben Fülepp Kálmán tiszti főügyész elkészítette a tisztviselők IV. osztályú kereseti adójával kapcsolatos véleményes jelentését. Igen részletes indokolással annak a nézetének adott ebben kifejezést, hogy az állami költségvetés hiányában a IV. osztályú kereseti adó az 1905. évre nem vethető ki, s mivel az országgyűlésiig meg nem szavazott adók nem hajthatók be, a tisztviselők és más alkalmazottak akarata ellenére adótartozásuk fizetésükből nem vonható le. 41