Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)

1. Az 1905-1906. évi politikai válság előzményeiről. Budapest székesfőváros a válság előestéjén

Mindezek együttes figyelembevétele teszi érthetővé a törvényhatósági bizottságban képviselt csoportoknak az 1905-1906. évi válság idején követett politikáját is, annak minden ellentmondásával együtt. Végül a főváros igazgatási apparátusáról annyit, hogy a törvényhatósági önkormányzatot, - amint ez már a fentebbiekből is kitűnt - a törvényhatósági bizottság gyakorolta; rendes - olykor rendkívüli - közgyűlésein. A bizottság hatásköre többek között magában foglalta új hivatalok felállításának vagy a régiek megszüntetésének, a magasabbrangú törvényhatósági tisztviselők választásának, a fővárosi középítkezések és közművesítés feletti intézkedésnek és nem utolsósorban a város már a tárgyalt időszakában sem jelentéktelen vagyona feletti rendelkezésnek a jogát. A törvényhatóság végrehajtó szerve a tanács volt, amelynek élén a polgármester állott, tagjai a két alpolgármester, valamint a tanácsnokok voltak (a tanácsnokok száma a tárgyalt időszakban 10 volt). A tanács feladata elsősorban a kormányrendeletek és közgyűlési határozatok végrehajtása volt, de egyes - pontosan meghatározott - esetekben saját hatáskörében önállóan is intézkedhetett. így jogában állott a törvényhatósági költségvetés keretein belüli utalványozás; a fővárosnál alkalmazott tanárok és tanítók, valamint az alacsonyabb rangú tisztviselők megválasztása, illetve kinevezése; továbbá a karhatalom elrendelése. Feladata volt azután a közgyűlés által tárgyalt fontosabb ügyek előkészítése és a közgyűlés elé terjesztése, s természetesen az egész fővárosi közigazgatási apparátus irányítása és ellenőrzése. A tanácsnak, mint a törvényhatósági bizottság végrehajtó szervének, a közgyűlés által hozott határozatokat feltétlenül végre kellett hajtania, ugyanakkor kötelessége volt - mint említettük a kormányrendeletek végrehajtása is. Sajátos helyzetet jelentett ez, aminek persze mindaddig, amíg a kormány és a törvényhatóság között nézeteltérés nem támadt, nem volt jelentősége. Ilyen eset bekövetkeztével azonban a tanács szükségszerűen olyan helyzetbe kellett kerüljön, hogy vagy a kormány, vagy a közgyűlés utasításának tehetett csak eleget. A tanács állásfoglalása ilyen esetekben nyilvánvalóan függött tagjainak politikai meggyőződésétől, illetve az egyes érdekcsoportokhoz fűződő kapcsolataiktól. A polgármester a tanácsnak csak elnöke, de nem irányítója lévén, annak állásfoglalására befolyást gyakorolt, de azt nem határozhatta meg. A tanács testületileg járt el, a többség határozatával szemben csak különvélemény bejelentésére volt lehetőség. A tanács tehát igen jelentős szerepet játszott, állásfoglalásától a törvényhatóságon belül sok minden múlhatott, illetve múlott. A törvényhatóság közigazgatási apparátusa többi szervének - a tanácsi ügyosztályoknak, a kerületi elöljáróságoknak, a különböző szak- és segédhivataloknak - a törvényhatóság állásfoglalását befolyásoló hatás -, illteve jogköre nem volt; feladatuk kizárólag a végrehajtásra, az ügyek adminisztratív jellegű intézésére korlátozódott.

1 JEGYZETEK 1 Az 1905-1906. évi kormányzati, illetve politikai válságról, a válság előzményeiről és okairól, továbbá a Fejérváry-kormány működéséről általában Id. az alábbi műveket: HORVÁTH JÓZSEF: Az 1905/6. évi vármegyei ellenállás története - Bp. É.n. (1907.) - LÁNYI 31