Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)
1. Az 1905-1906. évi politikai válság előzményeiről. Budapest székesfőváros a válság előestéjén
A politikai csoportosulások és a kerületek viszonya a következőkben vázolható. Az ún. kormánypártiak - a fentiekből következően - valamennyi kerületben többségben voltak; szervezettségük azonban nem mindegyik kerületben volt egyforma. Ilyen szempontból az V., a VI., a VII. és a VIII. kerületi csoportjaik a legszervezettebbek és a legtöbb befolyással rendelkezők. Kevésbé szervezett viszont az I., a IV. és a IX-X. kerületi csoportjuk; kevésbé voltak jelentősek a II. és a III. kerületi csoportjaik is. Egy-egy városatya azonban az utóbbi kerületekből is természetesen számottevő befolyással rendelkezett a közgyűléseken. Az ellenzéki csoportok közül a Szabad Polgári Párt az I. kerületben, a Saskör a IV. kerületben, a Demokrata Párt a VI. - és részben a VII. - kerületben tevékenykedett. A III. kerületi Demokrata Párt működési területét elnevezése mutatja. A kormánypárti többség névleges vezetője Heltai Ferenc ügyvéd, országgyűlési képviselő, VIII. kerületi törvényhatósági bizottsági tag, a VIII. kerületi városatyák csoportjának egyik „vezére" volt. Heltai később a Fővárosi Gázművek vezérigazgatója, majd Budapest főpolgármestere lett. Az V. kerületi többségi városatyák Sándor Pál terménynagykereskedő és Hüttl Tivadar porcelángyáros körül csoportosultak. Sándor Pál az 1904-ben az V. kerületi Polgári Kör és az Országos Kereskedelmi és Iparcsarnok egyesüléséből keletkezett Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör elnöke, Hüttl pedig tiszteletbeli elnöke volt. A kör alelnöke Friedmann Bernát ügyvéd, titkára Glücksthal Samu ügyvéd; a csoport nevesebb tagjai Adler Lajos bank- és váltóüzlettulajdonos, Dalnoky Béla ügyvéd, Darvai Fülöp ügyvéd, Falk Miksa, a Pester Lloyd főszerkesztője, a Szabadelvű Párt egyik vezetője, Falk Zsigmond, a Pesti Könyvnyomda Rt. elnöke, Gundel János szálloda- és vendéglőtulajdonos, HatványDeutsch Sándor nagyiparos, a Hazai Bank elnöke, a GYOSZ egyik megalapítója, Klein Berthold textilárunagykereskedő, Komlós Ágoston ügyvéd, Kohner Ágoston nagyiparos és nagykereskedő, a Hungária Vegyi Ipar Művek Rt. elnöke, Lánczy Leó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Linczer Imre terménykereskedő, Mauthner Adolf nagykereskedő, a Szövetkezeti Központi Bank alelnöke. Mezei Mór ügyvéd, a korszak egyik legismertebb kereskedelmi jogásza, Stiller Mór ügyvéd, az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. alelnöke, Schreyer Jakab ügyvéd, Schwarz Ármin nagyiparos, az Erzsébet Gőzmalom vezérigazgatója, Unger Alajos ügyvéd, Zsigmondy Jenő ügyvéd. A VI. kerületi többségi bizottsági tagok vezetője Radocza János ügyvéd, aki Mérő János ügyvédtől, a Hazai Fémipar Rt. elnökétől, a 45-ös bizottság alelnökétől akkortájt vette át a kerületi törzsfőnökséget. Mérő azonban a törvényhatósági bizottságban is, a kerületben is még jóidéig jelentős szerepet játszott. A VI. kerületi kormánypárti városatyák a Terézvárosi Kaszinó körül csoportosultak. A kaszinó elnöke Dezsényi József nyugalmazott magántisztviselő és háztulajdonos, főtitkára Feleki Béla ügyvéd volt. A csoport jelentősebb tagjai: Benke Gyula, az Országos Takarékpénztár és Zálogkölcsön Rt. vezérigazgatója, Breitner L. Zsigmond díszműáru-nagykereskedő, Erőss Sándor építési vállalkozó, Gelléri Mór iparegyesületi aligazgató, az országos ipartanács tagja, Jálics Géza háztulajdonos, Heteés Antal ügyvéd, Ludvig Gyula, a MÁV elnökigazgatója, Németh Titusz háztulajdonos, Ráth Péter, a Kassa-Oderbergi Vasúttársaság vezérigazgatója, Rózsavölgyi Manó ügyvéd, a Kereskedők és Iparosok Hitelszövetkezete igazgatótanácsának tagja, Schóber Albert, a MÁV egyik igazgatója, Weisz Manfréd 18