Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)

5. A királyi biztos távozik. Az alkotmányosság és törvényesség helyreállítása

tulajdonított minden rongy denunciáló levélnek, készségesen rendelve el a vizsgálatot a névtelen feljelentések alapján"; s mindezek után még azt is, hogy „jellemző . . . Rudnay úr a főváros korlátlan urának képzelte magát".

24 S bár nem mondotta ki, de ezek után nyilvánvaló volt: a királyi biztos rendeleteinek nyilvánosságra hozatala és a közgyűlés ezzel kapcsolatosan várható intézkedései az Egyetértés véleménye szerint elengedhetetlenül szükséges lépések voltak az „alkotmányosság helyreállításának" útján. Az eredetileg május 2-ára tervezett, de az országgyűlési választások miatt május 9-re halasztott közgyűlés azután mint elsőrendű fontosságú kérdéssel foglalkozott a tanács jelentésével. A jelentés előterjesztése után rögtön Platthy György emelkedett szólásra. Beszédét annak fejtegetésével kezdte, hogy amikor először tett ezzel a kérdéssel kapcsolatban előterjesztést a a közgyűlésen, a közgyűlés eltekintett az előterjesztés indokolásától. Ezért szükségesnek tartotta jelezni: az indítvány tulajdonképpeni célja „az önkormányzati jogfolytonosságnak a fenntartása, vagyis kireperálása azoknak a hibáknak, a melyeket a királyi biztos kormányzása vagy igazgatása okozott". A rendeletek nyilvánosságra hozatalával azonban a kívánt célt még nem érték el; a közgyűlésnek további intézkedéseket kell tennie, annál is inkább, mert a február 24-én Márkus indítványára eleve is semmisnek jelentette ki a királyi biztosnak az „önkormányzati körben, valamint egyéb körben kiadott rendeleteit és az azok során létrejött határozatokat." Ezért a jogfolytonosság fenntartása, valamint a Márkus-féle indítványban foglaltak „tulajdonképpeni érvényesítése" érdekében javasolta: a közgyűlés mondja ki, hogy utasítja a tanácsot, hogy a „tiszti főügyész meghallgatásával tegyen részletes jelentést arról . . . milyen intézkedéseket tett az önkormányzati jogfolytonosság helyreállítására a királyi biztosi rendeletekkel és az ezekkel kapcsolatosan kiadott határozatokkal szemben és hogy milyeneket tart még szükségesnek ugyanezen célból." Utasítsa továbbá a közgyűlés a tanácsot arra is, hogy közölje: milyen alapon merészelt jelentést tenni a királyi biztos rendeletére Chrisztl Józsefné „kifogástalan politikai magatartásáról", továbbá hogy közölje azt is, miért mondja - a vonatkozó királyi biztosi rendeletre hivatkozva -, hogy „dr. Andreánszky Jenőt a királyi biztos tanári állásától felmentette, holott ez meg nem történt, mert a királyi biztos rendelete akként szólt, hogy a nevezett tanár urat a tanács mentse fel". Utasítsa a közgyűlés továbbá a tanácsot arra, hogy a királyi biztos által csak a főpolgármester hatáskörében kiadható rendeletekre vonatkozóan „a főpolgármester úrnál tegye meg a szükséges lépéseket és azok eredményéről a közgyűlésnek szintén számoljon be." Végül mondja ki a közgyűlés, hogy „a tanács jelentése az önkormányzat körén kívüleső intézkedések megtétele, valamint a királyi biztosi hatáskör természetének megállapítása végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz, mint legfőbb felügyeletet gyakorló hatósághoz" terjesztendő fel. A közgyűlés Platthy indítványát elfogadta, s utasította a tanácsot a Platthy-féle javaslatban felsorolt ügyekről szóló jelentés megtételére.

25 Időközben a tanács tagjai az április 19-i tanácsülésen sort kerítettek arra is, hogy a volt királyi biztos búcsúlevelével, illetve azzal a kérdéssel foglalkozzanak, hogy válaszoljanak-e vagy ne válaszoljanak Rudnaynak. A tanács végül is úgy határozott, hogy a levelet egyszerűen irattárba téteti. Ezzel a határozattal a Rudnay búcsúlevele körül már egy hete tartó, s a tanács megfelelő állásfoglalásának kialakítását célzó vita zárult le.

26 A határozatot a tanácsnokok többsége (Kun Gyula, Vosits Károly, Piperkovics Bátor, Rényi Dezső, Bódy Tivadar és Festetics Géza), 151