Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)
4. A királyi biztos a főváros élén
ezzel kapcsolatban. Közölte ekkor a miniszterrel, hogy a december 20-i közgyűlés által elrendelt" vizsgálatot a közigazgatási bizottság, illetve annak fegyelmi választmánya az ő „Budapest székesfővárosra nézve királyi biztossá történt legkegyelmesebb" kinevezéséig nem kezdte el. Egyúttal a vonatkozó közigazgatási bizottsági iratokat is felterjesztette, mert - mint írta - „miután királyi biztosi jogköröm gyakorlásában a székesfővárosi közigazgatási bizottság elnökének teendőit is ellátom", az ügyben „személyi érdekeltség" „forog fenn". Az iratokat azután Andrássy belügyminiszter küldte vissza május 2-án a közigazgatási bizottsághoz azzal, hogy a közgyűlés december 20-i határozata értelmében a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelése érdekében a szükséges intézkedéseket a bizottság tegye meg. 84 Ez meg is történt; az ügy folytatására a későbbiek során még visszatérünk. Fegyelmi ügyekkel kapcsolatos intézkedéseket a közigazgatási bizottság elnökének hatáskörén kívül is tett Rudnay. így többek között Neumann Miksa Szent István közkórházi alorvos 85 , Zsedényi Aladár tanító 86 és Zsengeri Samu polgári iskolai tanár 87 fegyelmi ügyében. Intézkedett azonban egyéb ügyekben is. Ezek közül lényegesebbek a fővárosi közkórházaknál rendszeresített al- és segédorvosi állásokra való kinevezések eszközlése 88 , a gyógyszertáralapítási kérelmekkel kapcsolatos teendők ellátása, 89 valamint a legkülönbözőbb protokolláris jellegű ügyek intézése. 90 Felvilágosítással szolgált továbbá álláskérelmezők személyi viszonyairól, „erkölcsi" és „politikai" magatartásáról is; s különböző rendészeti jellegű ügyekben is tett intézkedéseket. Február 26-án például Kelemenczky Jenőről adott a királyi biztos tájékoztatást a Budapesti m. kir. Posta- és Távirdaigazgatóságnak 91 ; majd március 6-án a polgármestert szólította fel, hogy Palkovics Jánosról szerezze be a tájékoztatáshoz szükséges információkat. 92 Ugyancsak március 6-án Moldovánné született Zombory Antóniáról és Chrisztl Józsefné született Pautz Borbáláról kérte a szükséges adatokat a királyi biztos a polgármestertől, aki március 20-án az illetékes kerületi elöljárók jelentései alapján tájékoztatta Rudnayt Moldovánné és Chrisztlné viszonyairól. 93 Az említett rendészeti ügyek egy része szokványos mezőrendőri 94 , vagy egyéb kihágási 95 ügy volt; másik részük azonban politikai jelleggel is bírt. Ez utóbbiak részletesebb ismertetése ugyancsak indokolt. Március 31 -én egy leiratot intézett a királyi biztos a tanácshoz, amelyben arról adott tájékoztatást, hogy a székesfővárosi iskolákban a pedagógusok a növendékeket tulipánjelvények vásárlására kötelezték; majd felszólította: intézkedjék, hogy a pedagógusok „ezen neveléssel egyáltalán össze nem függő rendelkezéstől felelősségre vonatás terhe alatt tartózkodjanak". Az ügyben érdemleges intézkedés azonban nem történt; majd a tanács egy július 11 -én kelt határozatával a királyi biztos leiratának irattárba tételét rendelte el. 96 Április 5-én Muzsonyi János, Gajdos Pál és Fényes Ferenc feljelentése alapján szólította fel Rudnay intézkedésre a tanácsot. Muzsonyiék feljelentésükben arról értesítették a királyi biztost, hogy Fishcer Emil porcelánkereskedő, valamint a Fábry és Társa cég magyar gyártmányként hozták forgalomba a Bécsben gyártott tulipánjelvényeket; s erre való tekintettel kérték Fischer, illetve a Fábry és Társa cég ellen az iparkihágási eljárás megindítását. Rudnay április 5-én el is rendelte az eljárás folyamatba tételét. A királyi biztos rendelete azonban április 9-én érkezett csak meg az illetékes tanácsi ügyosztályhoz, s így a vizsgálat megkezdésére már nem került sor. 97 137
