Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)

3. A főváros és a kormány közti konfliktus kiéleződése. A főváros királyi biztost kap. A királyi biztos tevékenységének kezdete

117 BFL Tan. jkv. 1906 február 22, illetve uo. Pm. Ein. 1906: 499, valamint uo. Tan. ir. 1899I-468. A két utóbbi irat megjelent: FK., az 1906 április 27-i szám melléklete. Ld. még: N. 1906 február 23, BpN. 1906 február 23, E. 1906 február 23. 118 Ld. erről: BFL. Tan. ir. 1906-1-6867, illetve FK., az 1906 április 27-i szám melléklete, valamint: uo. 1906 március 9. Ld. még: BpN. 1906 február 24, E. 1906 február 26, N. 1906 február 28, továbbá: Budapest közigazgatása 1906-1907-ben 29. Ez utóbbi forrás a beszállított összeget 5 307 325 koronában jelölte meg. Vö. még: E. 1 906 február 24. 119 BpN. 1906 február 23. „Királyi biztos a városházán" c. cikk. 120 BFL. Tan. jkv. 1906 március 1. Vö.: uo. Tan. ir. 1906-1-365. 121 N. 1906 február 22, 1906 február 23, BpN. 1906 február 22, E. 1906 február 22, 1906 február 23. 122 N. 1906 február 24, BpN. 1906 február 24, E. 1906 február 24. 123 Ld. az előző jegyzetben említett napilapokat. 124 BpN. 1906 február 24, E. 1906 február 24. Sajátos egyébként, hogy a Budapesti Napló 1906 február 22-i számában már szó volt arról, hogy az ellenzéki városatyák a közgyűlésen nem jelennek meg. Ezzel kapcsolatban azután a lap arról adott hírt, hogy a törvényhatósági bizottság ellenzéki tagjai a főváros autonómiájának megmentése érdekében a királyi biztos kinevezését, illetve intézkedéseit minden további nélkül tudomásul veszik. BpN. 1906 február 22, „A főváros és a királyi biztos" c. cikk. 125 BFL. Kgy. jkv. 1906 február 24, FK. 1906február 27, Budapest közigazgatása 1906-1907-ben 27. skk., N. 1906 február 25, BpN. 1906február25, E. 1906 február 25. Vö.: Horváth: i. m. 477. (Horváth idézett helyen azt írja, hogy a királyi biztos a február 24-i közgyűlésen felfüggesztette a főváros autonómiáját. Ez így téves; formailag erre - mint említettük - a főváros esetében nem került sor. Ennek a kérdésnek a részletesebb vizsgálatára a későbbiek folyamán újra kitérünk. Horváth különben a közgyűlésnek csak az első részéről tudósít, s tévesen arról ír, hogy a királyi biztos bemutatkozásánál a törvényhatósági bizottság tagjai közül egyedül Rácz Károly, a főváros főtisztviselői közül pedig csak Rózsavölgyi, Kun Gyula, Viola Imre és Földváry Antal helyettes főjegyző volt jelen.) Gárdonyi: i. m. 106., Budó: Budapest főpolgármesterei 28., Pásztor: i. m. i. h., Kiss: i. m. 86. Harrer: i. m. I. kötet 87., 95. sk. (Harrer téved amikor azt írja, hogy Rudnay távozása után Polónyi meginterpellálta Rózsavölgyit, mint a közgyűlés elnökét: volt-e tudomása arról, hogy minden törvényes rendelkezés ellenére királyi biztos ült a közgyűlés elnöki székébe, s ha igen, akkor mit szándékozik tenni. Rózsavölgyi az interpellációra azt válaszolta: „az interpelláció kiadatik a polgármesternek." Hasonló jelenet valóban lejátszódott, de nem a február 24-i, hanem a március 14-i közgyűlésen, amikor is Kasits Péter interpellált amiatt, hogy a királyi biztos elfoglalta a főpolgármester hivatali helyiségeit, s felelősségre vonta a helyettes polgármestert, amiért a közgyűlésnek erről nem tett jelentést. Rózsavölgyi szellemes válasza rendkívül felbőszítette az ellenzéki városatyákat. A kérdésről ld. részletesebben a március 14-i közgyűlés ismertetését.). A miniszterelnök február 19-i leiratának a február 24-i közgyűlésen való bemutatására vonatkozóan ld. még: BFL. Pm. Ein. 1906: 571, a törvényhatósági bizottsági tagok részvételére pedig a királyi biztos bemutatkozásán ld. még a fentebb felsorolt forrásokon kívül: FK. 1906 március 6 és E. 1906 március 6. 126 N. 1906 február 27. 111