Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban - Várostörténeti tanulmányok 1. (Budapest, 1977)

3. A főváros és a kormány közti konfliktus kiéleződése. A főváros királyi biztost kap. A királyi biztos tevékenységének kezdete

1. kötet 95.), hogy a királyi biztos bízta meg Rózsavölgyit a főváros közigazgatási apparátusának vezetésével, s hogy a biztos helyettesítette Rózsavölgyit a polgármesteri állásra. 90 BFL Tiszti ügyészségi ir. 1906: 934. Vö.: E. 1906 február 22. Fülepp a hatheti szabadság letelte után újabb hat hetet kért és kapott árpilis 2-án; Rudnay távozása után azonban hamarosan átvette hivatalát. 91 OL. Bm. Ein. 1906-XI-1481. 92 BFL. Pm. Ein. 1906: 571. Megjelent: BpK. 1906 február 23. Közli: Budapest közigazgatása 1906-1907-ben 26. Vö.: N. 1906 február 22, BpN. 1906 február 22, E. 1906 február 22. Ld. még: Gárdonyi: i. m. 105., Pásztor: i. m. i. h. S3 Ez a királyi biztosok javadalmazásában is tükröződött. Az OL. Bm. 1906-XI-1481. számú irat Rudnay fizetésével kapcsolatban jelzi, hogy a „királyi biztos állása Ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb engedélye alapján a III. fizetési osztályba lett rendszeresítve"; míg a többi királyi biztosi állásta IV. fizetési osztályba sorolták be. Ezzel kapcsolatban Id.: uo. 1906-XI1172.Rudnaynak mint királyi biztosnak évi javadalmát egyébként 28 ezer koronában állapította meg a kormány. 94 Ld. ezzel kapcsolatban például a Pesti Hírlap 1906 március24-i számának„A válság" c. cikkét. A cikkíró Rudnay tevékenységét elemezve többek között azt írta, hogy: „Pest megye és Budapest királyi biztosának működése arra szolgál, hogy a többi királyi biztosok kövessék példáját és az ő cselekvéseit mintának tekintsék. Minden komiszárusnak mintául szolgálhat, hogy miképpen tudta Rudnay Béla a főváros tisztiviselői karát átalakítani, s miképpen tud kurucokból labancokat csinálni." Teljesen összehangzó ezzel Horváth Józsefnek a Rudnay királyi biztosi tevékenységéről adott értékelése. Horváth így ír: „az első királyi biztos a kinevezettek között Rudnay Béla volt . . . Ő volt a királyi biztosok között a főkolompos, és az ő példáját utánozták valamennyien". Horváth: i. m. 65. 95 Az ellenzéknek a királyi biztosi kiküldetésekkel kapcsolatos álláspontját ld. többek között: H. 1905 november 11, PH. 1905 november 23, 1905 december 21, E. 1906 január 6, 1906 január 10, 1906 február 21,1906 február 22, 1906 február 25,1906 március 3,1906 március 6, 1906 március 24 stb.; továbbá a képviselőház 1906 február 19-i határozatát (idézi: Lányi: i. m. 173.), valamint a Vezérlő Bizottság 1906 márciusi 6-i felhívásának vonatkozó részét (uo. 179.). Részletesen foglalkozott a kérdéssel Andrássy belügyminiszter is egy 1906 október 26-án kelt, a közigazgatási bírósághoz intézett átiratában (közli: Horváth: i. m. 67. skk., lapalji jegyzet; vö.: Lányi: i. m. 519. sk.), s kitért erre a kérdésre az 1907. évi 40. tc. miniszteri indoklásában is. 96 Az 1870. évi 42. tc. miniszteri indoklásában azonban egyértelműen kimondták, hogy a főispánok rendkívüli felhatalmazása a még kivételesebb jellegű rendszabályok alkalmazását, így a királyi biztosok kiküldését is, teljesen szükségtelenné és feleslegessé teszi. A törvény megalkotói tehát mindenképpen biztosítani akarták magukat a királyi biztosi kiküldetésekkel szemben; azzal is, hogy a törvény szövegekben erről az intézményről általánosságban akár negatíve is említést tegyenek. 97 Erre a kérdésre a későbbiek folyamán részletesebben visszatérünk. Itt a főispánok, illetve a főpolgármester rendkívüli felhatalmazásáról annyit, hogy ennek lényege az volt, hogy ha a törvényhatóság vagy annak első tisztviselője a kormány által valamely feltétlenül végrehajtandónak minősített rendelet végrehajtását megtagadta, a főispán, illetve a főpolgármester a törvény109