Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
294 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében cék okozták a halálos sebeket. Még ha ezeket a bejáratnál vagy a kerítés mellé támasztva hagyták is, az összeszólalkozás hevében könnyen hozzájuk fértek. A kolozsvári kora újkori bormérések tehát időközönként emberéletet is követelő erőszakos cselekmények kirobbanásának voltak a helyszínei. Minthogy e bűncselekmények súlyos következményeik okán magukra vonják a figyelmet, a felületes szemlélőben könnyen azt az benyomást kelthetik, hogy a kora újkori Kolozsváron a kocsmák az emberéletre különösen veszélyes helyek lehettek. Ha viszont azt nézzük, hogy a vizsgált időszak emberöléseinek kb. 7%-ára került sor a kocsmában,96 illetve hogy a kocsmai testi sértések okán évente indított három-négy perrel szemben kocsmai emberölés miatt átlagosan csak ötévente indult egy per, akkor megállapíthatjuk, hogy ilyen eseményre viszonylag ritkán került sor. Más vidékekhez hasonlóan, Kolozsváron is hasonló bűncselekmények kirobbanására inkább a város utcáin, terein vagy határában lehetett számítani.97 Lényegében tehát a kocsma a kora újkori Kolozsváron, akárcsak Európa más térségeiben,98 minden falai között leselkedő veszély ellenére, a társadalmi érintkezés, kapcsolattartás és a szabadidő eltöltésének kiemelt fontosságú, sokak által látogatott helyszíne volt. Levéltári források Román Nemzeti Levéltár Kolozs megyei Osztálya, Kolozsvár (RNLtKol) (Serviciul Judetean Cluj al Arhivelor Nationale Románé, Cluj-Napoca) Kvlt Kolozsvár város levéltára (Primäria orasului Cluj) KvSzám Kvlt, Számadáskönyvek (Socotelile orásene^ti) KvTanJk Kvlt, Tanácsülési (közgyűlési) jegyzőkönyvek (Protocoalele adunärii generale) 96 E tekintetben a kolozsvári adatok pontosan megfelelnek például a késő középkori London, de akár a hegyvidéki Northamptonshire adataival. Hanawalt 1999. 213. p. 97 A francia középkori kegyelemkérő levelek példája is azt igazolja, hogy az utcák és útelágazások sokkal gyakoribb színhelyei voltak az emberöléseknek, mint a kocsmák vagy a fogadók. Spierenburg 2008. 35. p. - Az általánosítástól azonban óvakodnánk, mert például Budán az 1716-1720 közötti időszakban a városi törvény elé került erőszakos cselekedeteknek több mint a felére, a gyilkosságoknak pedig majdnem kétharmadára a város fogadóiban került sor. Géra 2014. 304. p. 98 Kümin 1999. 153. p.
