Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Kovács Gergely: Présházak a Turul alatt 185 boltok számának növekedése, és az első modem ABC-k megjelenése. A város legnagyobb üzlete továbbra is az Állami Áruház volt, ami 1966-ban az újvárosi városközpontban való áthelyezése után Vértes Áruház, később pedig Centrum Áruház néven folytatta működését. Emellett 1960-ban vásárcsarnokok is épültek az Óvárosban és az Újvárosban, melyekben 23 üzlethelyiség mellett helyi és máshonnan érkező őstermelők is helyet kaptak termékeik árusítására. Jelentős szerepe volt még a város ellátásában a Szövetkezetek Komárom Megyei Értékesítő Központjának. 1963-ban elkészült holland típusú nagyobb raktára, ami különösen zöldség- és gyümölcstárolás szempontjából volt fontos.123 A Tatabánya Vidéke Vendéglátóipari Vállalat sorra nyitotta meg modem vendéglőit 1955-1966 során Fekete Gyémánt, Vértes, Halászkert, Hétvezér és Rózsakért neveken. 1970-re a vállalatnak már 61 egysége volt összesen, ami 103 millió forint bevételt hozott. Mellette 1964-ben jelent meg a Pest Vidéki Vendéglátó Vállalat, ami a szénbányák és üzemek konyháit, éttermeit és büféit vette át 27 egységgel. Ezek közül a legjelentősebb az újvárosi Gerecse és a III. körzeti (felsőgallai) Bányász étterem volt, melyeknek önmagukban 33,8 millió forintos évi forgalmuk volt. A város ellátásában szerepet játszott még többek között az Utasellátó Vállalat, a budapesti Csemege Kereskedelmi Vállalat, az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek, és az állami gazdaságok boltja. A kevés számú magán kiskerekedő többek között a zöldség-gyümölcs piac hézagait igyekezett pótolni. Számuk 1970-ben 41 volt.124 Az italmérések visszaszorítása felgyorsulva folytatódott. A városi tanács 1958. február 21-én utasította a Végrehajtó Bizottságot a termelői borkimérések felülvizsgálatára.125 Ugyanakkor gyakoribbá vált az egyszerűbb italboltok minőségének ellenőrzése is, mint például a II. Erőműnél levő italbolt esetében.126 Azokat a boltokat, amelyek nem feleltek meg az ellenőrzéseken, bezárták, így szűnt meg 1961-ben a VII-es telepi piactéri italbolt,127 1964-ben pedig egy végrehajtó bizottsági határozat értelmében három vendéglátóhely is: az I. körzeti (alsógallai) Sarkikocsma, a hőerőműnél lévő Hableány, illetve a vasútállomásnál már nevével is sokat eláruló Késdobáló.128 Arra is volt azonban példa, hogy a megyei tanács határozatával szemben a városi Végrehajtó Bizott123 Egressy 1972b. 141-142. p. 124 Uo. 143-144. p. 125 Repertórium II. 4. p. (1958/9. tanácsülési hat. 1958. február 21.) 126 Uo. 440. p. (1966/170. VB-hat. 1966. június 16.) 127 Uo. 32. p. (1961/55. tanácsülési hat. 1961. július 14.) 128 Uo. 363-364. p. (1964/22. VB-hat. 1964. július 2.)
