Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

Berecz Anita: „Az Egyház áldozik a haza javáért imát és dézsmát”

77

A felsorolt példák is rámutatnak tehát arra a tényre, hogy Eger a többi hasonló jogállású és jelentős szőlőterülettel rendelkező településnél jóval korábban és kedvezőbb feltételekkel szerzett földtulajdont, a kezdeti előnyöket azonban mégsem tudta kihasználni. Eger 19. századi fejlődési üteme elmaradt a prosperáló városokétól, így a századfordulóra sem tudta megerősíteni a településhálózati hierarchiában betöltött szerepét, ugyanis azok a városfejlesztő tényezők, amelyek versenyképessé tehették volna a várost - azaz a gyáriparjelentős vasúthálózati pozíció nem tudtak kibontakozni. A századfordulón Eger ugyan fejlett megyeközpontnak minősült, azonban a regionális központok gazdasági jelentőségét mégsem tudta meghaladni.63

Levéltári források

Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára (MNL HML )

IV. 152.b

V. l.d.22.

V.5. V.41.1 V.44.b XII.2.a 21

Megyefőnöki közigazgatási iratok.

Dézsmaváltság. Eredeti szerződés, az egri érsek, a főkáptalan és Eger városa között.

Eger város úrbéri felszabadulási perének iratai.

Eger város képviselői bizottmányának iratai. Polgármesteri iratok.

Egri káptalan magánlevéltára, főkáptalan és Eger városa között.

Hivatkozott irodalom

Beluszky-Győri 2005. Beluszky Pál - Győri Róbert: Magyar városhálózat a 20. század elején. Budapest-Pécs, 2005. Dialóg Campus Kiadó.

Borbély 2010. Borbély Zoltán: Az egri püspökség szőlő- és borgazdálkodása a XVIII. század második felében. In: Agria. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve. Szerk. Veres Gábor. Eger, 2010. 157-177. p.

63 Beluszky-Győri 2005. 195-200. p.