Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
44 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében Sáros fürdővel is kaptak egy kisebb szőlőt a Gellért-hegyen. 1730-ban a fentebbieken túl a Gellért-hegyen egy 1 és egy 3 fertályos, valamint egy műveletlen 6 nyolcados és Püringer egykori, ekkor már műveletlen 3 fertályos szőlőparcellája, a Sváb-hegyen 1 fertály (ugyanekkora részen a város kőbányát alakított ki a korábbi szőlő helyett) és Kolosvár Miskótól egy 7 nyolcados kisebb szőlő tartozott a városi szőlőbirtokhoz.39 A városháza kocsmája ABudán átvonuló és itt állomásozó nagy létszámú katonaság, valamint az átutazók és a lakosok számának folyamatos növekedése miatt megérte vendéglátással, italméréssel foglalkozni. A késő középkortól kezdve, különösen a borvidékeken, hagyománya volt a városházi kocsmáknak, fogadóknak, fontos bevételi forrást jelentettek.40 A városházi vendéglátóegységek egyszersmind a városi közösség találkozóhelyeként szolgáltak, legegyszerűbben itt láthatták vendégül a városatyák az őket felkereső illusztris látogatókat.41 Nagy Lajos az asztalosok városházán végzett munkáinak elszámolása alapján következtetett arra, hogy a magisztrátus 1692 körül alakíttatta ki a városházi kocsmát. A két korábbi telek és ház összevonásával létrehozott első városháza földszinti részeit igyekeztek minél gyorsabban, minél kevesebb ráfordítással használhatóvá tenni. A városháza épületének mai Tárnok utcai részéhez az udvar felől a török időkben földszintes részt toldottak hozzá, az utólagos hozzáépítést az innen kivezető kémények is bizonyították, amelyek az 1702-es átépítés előtt a főfalon kívülre estek. Létezett még a Tárnok utca felé nyíló középkori eredetű kapubejáró is, ahol egyébként a kocsma ivóját elhelyezték, ehhez kapcsolódott az udvari toldalékrészen a szomszédos péküzlet konyhája és a kocsmáros lakása egy konyhával.42 Amennyiben hihetünk Christoph Hueber kocsmáros 1696-ban kelt beadványának, a kocsmához tartozó helyiségek - beleértve az ivót - állapota kifejezetten rossz volt: télen nem lehetett rendesen fűteni, nagyobb nyári záporok idején pedig elárasztotta a helyiséget az esővíz; amíg rendbe nem hozták, nem fogadhattak vendégeket. Nem csoda, hogy a bor annyira lassan fogyott, hogy részben 39 Nagy I. 1957. 76. p.; BFL IV.1009.g II. Nr. 663. Jelentés a városi szántókról, rétekről és szőlőkről (1730. március 31.). 40 Kenyeres István kutatásai szerint a 16-17. századi Magyarországon az uradalmak legnagyobb számszerűsíthető bevétele a falusi és a városi kocsmáltatásból származott. Kenyeres 2008. 396^*05. p. 41 Scheutz 2012. 37. p. 42 Nagy L. 1971. 357. p.
