Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
KEMECSI LAJOS VÁROS ÉS BOR SZABADTÉRI MÚZEUMI KIÁLLÍTÁSBAN Az előadásban a szabadtéri múzeumi kiállítások által fölvállalható ismeretátadási tevékenység kérdéskörére kívánom fölhívni a figyelmet - a mezővárosok és a szőlő- és bortermelés viszonyrendszerére koncentrálva. A látogatók számára még napjainkban is a kiállítás a múzeumi tevékenység legelfogadottabb műfaja. A múzeumi bemutatás klasszikus, illetve a nemzetközi irányzatokat is figyelembe vevő korszerű interaktív megoldásainak együttes alkalmazásával érdemes törekedni egy-egy olyan összetett téma feldolgozására is, mint a szőlő- és bortermelés a mezővárosi életvilágokban. A néprajzi muzeológia komplexitásával, azzal, hogy nagyon adekvát és sűrített képet kell adnia, igen összetett tevékenység. A szabadtéri néprajzi múzeumok egyedi kulturális intézmények, hiszen teljes skálán mutatják be a dolgokat, természet és kultúra, spirituális és materiális, elmélet és gyakorlat együtt jelenik meg bennük, teljes élményt nyújtva, a látogató bevonásával. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum állandó kiállításai tájegységekbe rendezve mutatják be egy-egy elkülönülő építészeti zóna jellemző épületeit, illetve a 19-20. században a régiókban élt emberek jellemző életvilágait. A skanzenek kiállításai teljességre és hűségre törekednek az egykori emberek életének bemutatásakor. A kiállításokban nem csupán a tárgyak származnak az eredeti helyekről és időkből, hanem az azoknak teret biztosító épületek is többnyire lebontott és újra felépített, illetve hü másolati építmények. A nemzetközi gyakorlat szerint a szabadtéri múzeumok - egyes országokban eleve - ökomúzeumként értelmezett kiállítóhelyek. Ennek az ökológiai küldetésnek egyre inkább igyekeznek megfelelni az intézmények.1 Nincs könnyű helyzetben sem a szabadtéri néprajzi múzeumi kiállítások készítője, sem látogatója, hiszen az általában az eredeti berendezésekben látható, mára többnyire feledésbe merült tárgyak, azok használata és jellemzői, az egyes kiállítási szituációk üzenetei nem derülnek ki a termes múzeumokban általánosan alkalmazott feliratok - piktogramok segítségével. A részletek mögött meglévő jelentések megvilágításának módszertani korlátái miatt a szabadtéri múzeumok kiállításai az azonosulás élményével próbálják kárpótolni látogatóikat. Ezzel a problémával kapcsolatban a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1 Vö. Kemecsi 2009b. 272. p. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVE 2021. 371-380. p.
