Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
350 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében ellenálló, új fajták termesztésével kapcsolatos szakmai ismeretek terjesztésében az ekkor létrejött Pécsi Szőlősgazdák Egyesülete és a Pécsi Szőlőojtó Alkalmi Egyesület is szerepet játszott. Bár az újonnan ültetett szőlőterület nagysága 1901-re már elérte az 1262 k. holdat, és a pécsi szőlők területe összességében csupán 15%-kal csökkent, a szőlőművelés nem nyerte vissza korábbi gazdasági jelentőségét. A szőlőrekonstrukció eredményeképp ugyan magasabb szintű lett a pécsi szőlőkultúra és megújult a szőlőművelés technikája, de a felújítási munkák költségei, az új szőlőbetegség, a peronoszpóra elleni védekezés, a filoxéravész előtti időkhöz képest a napszám árának 80-100%-os drágulása, és az ekkor telepített homoki szőlők konkurenciája8 miatt terjedt el a mondás, hogy „Régen a szőlő házat hozott, most házat visz.”9 Mindez a gazdasági szemponton túl számos egyéb következménnyel is járt. Egyrészt válságba jutott a korábbi kétlaki tüke életmód, másrészt az 1891-ben alakult Mecsek Egyesület turistautak, pihenők, kilátók építésével igyekezett a szőlők helyett új lehetőségeket keresni a Mecsek hasznosítására.10 11 Mindemellett a város elkezdett északi irányba terjeszkedni: az egykori szőlőbirtokok helyén új utakat nyitottak, lakóházakat emeltek. A város gazdasága számára újabb csapást jelentett az 1898-as borhamisítási botrány. Az EAz Engel József fia bomagykereskedő cég ellen petiot borral vegyített olasz bor forgalomba hozatala miatt indított vizsgálat a pécsi borkereskedelem szándékos tönkretételére irányult és a budafoki borkereskedők érdekeit szolgálta. A sajtókampánnyal kísért borhamisítási ügy a 19. század végi agrárválság egyik tünete volt, amit a bortermelők és a borkereskedők között feszülő érdekellentétek, illetve a borkereskedők közti konkurenciaharc váltott ki." Ennek következményeként Pécs elvesztette a borkereskedelemben betöltött korábbi pozícióját. Az épületek száma és értéke A várost ábrázoló 1865-ös kataszteri és 1877-es várostérképen jól láthatóak a szőlőbirtokokra berajzolt épületek,12 ugyanakkor az 1867 és 1887 közötti időszakra vonatkozóan nem került elő a levéltárból egyetlen egy olyan forrás 8 A homoki szőlők művelése 50-60%-kal nagyobb hozam mellett 70%-kal volt olcsóbb. 9 Nagy 1996. 86. p. 10 B. Horváth 1992. 133. p. 11 Vörös 1999. 12 MNL BaML XV.3.C.461 Baranya megye térképeinek gyűjteménye. Kataszteri térképek. Pécs, 1865; XV.9.117.Pvt Pécs térkép 1877.
