Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
342 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében Az oktatási intézmény ,jó hírét” majd két évtized alatt Engelbrecht Károly és Kosinszky Viktor alapozta meg. Engelbrecht három évig, 1883-tól 1886-ig állt az iskola élén. Kidolgozta a tantervet és a szervezeti szabályzatot, emellett a pénzügyi alapokat is igyekezett megszilárdítani.50 Kosinszky Viktor először segédtanárként dolgozott 1884-ben, majd Engelbrecht távoztával 1886-ban elfoglalta az igazgatói széket, melyet 1891-ig töltött be.51 A földművelésügyi minisztérium támogatását is élvező szőlészeti és kertészeti szakiskola államosítását, a Pozsonyi Szőlőmüvelő Egyesület, mérlegelve a pénzügyi kihívásokat, már a 19. század végén felvetette.52 Ez végül 1901-ben valósult meg, ezután - Mayer Henrik53 igazgató irányítása alatt - egy modem épületkomplexumot alakítottak ki.54 Összegzés APozsonyi Szőlőművelő Egyesület 1861. évi alapításától kezdve több fejlődési perióduson ment keresztül. Kezdetben, a közös termelői érdekek hatékonyabb képviselete mellett a keresztény jótékonysági arculat volt meghatározó, hiszen az egyesület a helyi (katolikus, evangélikus) társadalom szövetébe ágyazódott. Az egyesület nem vallásos, világi filantróp, az alsóbb néposztályokat, de főleg a fiatal szakembereket, vincelléreket támogató jellege csak később alakult ki. Az egyesület tevékenyen részt vett a társadalmi és kulturális életben (szőlő- és borkiállítások, bálok). A pozsonyi szőlőbirtokos családok származását egy 1911-es újságírói vélemény Nürnberg környékére vezette vissza, mely megállapítás azonban kétséges, és ellentmond az újabb szakirodalom megállapításainak (a családok zöme a 18-19. század fordulójától Moson megyei bevándorló).55 Kivételesnek tűnik Fülep Jónás személye, aki evangélikusként, kiterjedt 50 Borászati Lapok, 1903. január 25. 4. sz. 54. p. Engelbrecht Károly szerkesztette az iskola - és egyben a helyi vegykísérleti állomás - német nyelvű havi közlönyét, a Winzer Zeitungot, mely a Pressburger Zeitung mellékleteként jelent meg (munkatársként Fülep Jónást, Kosinszky Viktort, Kari Göndört és Lucich Gézát jegyezték). 51 Borászati Lapok, 1891. április 11. 15. sz. 105. p. 52 Nyugatmagyarországi Híradó, 1897. március 2. 49. sz. 2. p. 53 Mayer 1917-ig volt igazgató. Borászati Lapok, 1925. december 24. 52. sz. 450. p. 54 Borászati Lapok, 1901. március 10. 10. sz. 233. p.; Nyugatmagyarországi Híradó, 1901. július 3. 149. sz. 2. p. 55 Nyugatmagyarországi Híradó, 1911. november 26. 271. sz. 2. p. Ezúton köszönöm Tóth Árpád kiegészítését, aki szerint források szintjén (pozsonyi polgárkönyvek, a mosoni gyülekezetek anyakönyvei) nem bizonyítható a Nürnberg környéki háttér. Bővebben Tóth 2005. 68-70. p.
