Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

Gaucík István: A pozsonyi szőlőmüvelők önszerveződése...

333

1. kép. Pozsony látképe az 1910-es években, borivó férfiakkal Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest

ző). Az egyesület élén 17 tagú választmány állt és két szakosztállyal (mintaszőlő, pince) rendelkezett.16

A szőlőmüvesek egyesületének meghatározó személyisége, elnöke volt „a nagy munkakedvü, országos nevű ember”, Fülep Jónás köz- és váltóügyvéd, aki 1872-ben nyitotta meg irodáját a városban.17 Szakmai tekintélyével és kapcsolataival nagymértékben segítette az egyesületet, hiszen számos társadalmigazdasági pozícióval rendelkezett: a városi törvényhatósági bizottság, az evangélikus közösség képviselője volt, az egyik legjelentősebb helyi pénzintézet, a Pozsonyi Iparbank igazgatósági tagjaként és jogtanácsosaként, a Pozsonyi Ügyvédi Kamara, a helyi lövésztársulat és a Testvériség szabadkőműves páholy tagjaként is működött, emellett a Pozsonyi Városszépítő Egylet titkára volt 1880-1885 között. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatóságában is helyet foglalt. Az ő majd három évtizednyi irányítása alatt vált

16 A Hon, 1881. január 25. 24. sz. 2. p.

17 Pressburger Zeitung, 1872. május 22. 116. sz. 4. p.