Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Gaucík István: A pozsonyi szőlőművelők önszerveződése... 331 A Pozsonyi Szőlőművelők Egyesülete a város német szőlősgazdáit tömörítetté és Pressburger Weingärtnerverein néven alakult 1861-ben, a helytartótanács a következő évben hagyta jóvá az alapszabályokat, és valószínűleg 1863- tól fejtett ki tényleges tevékenységet.8 Székháza a Magas út 43 szám alatt volt. Első elnöke Christoph Wurm volt.9 A pozsonyi városi közösség valószínűleg pozitívan fogadta a szőlőművelő polgárság önszerveződési formáját - legalábbis a Pressburger Zeitung lelkes cikke ezt sugallja - és a társulási szellem újabb fontos példájaként tekintett rá. Wurm az 1863. február 2-ai közgyűlésen - lokálpatrióta és patrióta gondolatokkal („unserem theuem Vaterlande Ungarn”) átszőtt beszédében - rámutatott az egységes fellépés hatékonyságában rejlő lehetőségekre, mely során a termelők érdekei is képviselve lesznek. Felvillantotta az elődök lelkiismeretes munkáját, melyre ők is támaszkodtak, és utalt egy fél évszázaddal korábbi, számunkra ismeretlen egyesületi összefogásra, amely kormányzati jóváhagyás elmaradása következtében nem kezdhette meg a tevékenységét (eszerint a 19. század elején már felmerülhetett egy szőlőművelési egyesület terve10). Az újabb kísérletet a városi tanács hathatós támogatásával már siker koronázta. Érdekes, hogy az egyesület alapfilozófiájának néhány eleme a 18. század filantróp törekvéseihez is kapcsolódott, miközben a vallásosság keretein belül maradt: az alsóbb, egzisztenciálisan sérülékeny néposztályok, árvák és özvegyek támogatása, illetve a pauperizmus és az uzsora elleni küzdelem állt a programban.11 Ezenkívül a fiatalok szakképzettségének emelése, tehát az utánpótlásnevelés is a feladatai közé tartozott.12 Horváth Jenő, a Pozsony Megyei Gazdasági Egyesület titkára - félszáz év jótékony homályában - másképp értelmezte a szőlőművesek egyesületének megszületését. Szerinte éppen a gazdasági egyesület játszotta egyfajta katalizátor szerepét a szőlőművesek talpra állásában. Azt állította, hogy a gazdasá8 Nyugatmagyarországi Híradó, 1901. február 26. 47. sz. 3. p.; Preßburg 1940. 79. p. 9 Nyugatmagyarországi Híradó, 1911. november 28. 272. sz. 3. p. Wurm megtalálható a Pozsony Megyei Gazdasági Egyesület szőlészeti szakosztályának tagjai között. Pressburger Zeitung, 1862. április 19. 91. sz. 2. p. 10 A pozsonyiak Magyarországon, a Soproni Bortermelők Egyesülete (1852) után másodikként hozták létre szakmai egyesületüket. 11 Pressburger Zeitung, 1863. február 9. 31. sz. 3. p. 12 Az egyesület kezdeményezte 1909-ben a 19. század vége óta működő Lónyay Menyhértféle, a pozsonyi szőlőműveseket támogató tanulmányi alapítvány állami bejegyzését. Ennek kormányzati jóváhagyása - talán bürokratikus késedelmek miatt — még 1911-ben is késett. A támogatást bel- és külföldi tanulmányi utakra lehetett fordítani. A pályázó a szőlőművelést és pincegazdaságot tanulmányozhatta. Ot az egyesület jelölte és javaslatát Pozsony város törvényhatósági bizottsága hagyta jóvá. Nyugatmagyarországi Híradó, 1911. július 8. 153. sz. 4. p.; Nyugatmagyarországi Híradó, 1916. február 1.27. sz. 5. p.
