Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
310 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében A városi szőlőterület növekedése A Bajai Gyümölcsészeti Egyesület működésének első évében sikeresen hívta fel a figyelmet a szőlőtermesztés fontosságára, mivel a városban egyre többen kezdtek el szőlőműveléssel foglalkozni. A közigazgatási bizottság és kapitányi hivatal dualizmuskori iratanyagát átnézve megállapíthatjuk, hogy a főkapitány csak az 1890-es jelentésének végén jegyezte meg, hogy: „Megemlítjük még hogy a gazda közönségünk mindinkább annak belátására jut, hogy a bortermelésre talajunk felette alkalmas és jól fizet minek tulajdonítható, hogy több homok terület, a szőlő ültetéshez előkészítettvén, kétségkívül tavasszal szöllő vesszővel fog beültetni.”44 Heinrich József szőlészeti felügyelő ekkor fel is ajánlotta egy mintatelep felállítását, de akkor erre még az egyesületnek nem volt elegendő anyagi forrása, ezért megvalósítását későbbre halasztották. Az egyesület titkára, Nagel Sándor 1890-ben a Borászati Lapokban számolt be az egyesület első hónapjainak tevékenységéről. Az egyesület indítványozta egy részvénytársaság alakítását homoki szőlők létestésére, mert szerinte „Nem is lesz vidékünknek kifejlett szőlőmívelése mindaddig, a mig valamely egyesített nagy tőke nem keresi fel annak hasznát, mert oly szőlőterületeink, a melyek terjedelmöknél fogva figyelmet érdemelnek, egyáltalán nincsenek.”45 Sajnálkozva jegyezte meg, hogy csak 1889 októberében alakult meg az egyesület és „kései alakulása miatt az állami szőlőtelepekről alig kaphat majd vesszőket s igy az okszerű szőlőmíveléssel még valószínűleg várnia kell egy évig.”46 A talaj szakszerű előkészítése után az egyesület 1890-ben 4040 jófajú szőlővesszőt iskolázott be a faiskolájába. A ribizli helyére 350 gyökeres kadarka szőlővesszőt ültetett.47 Az 1890-es év eredményei után még többen telepítettek szőlőt, ugyanis a bajai bor ára is 18 forintra emelkedett, és a homokbuckák rendezetlen szőlőterületeinek ára is magasabb lett.48 1891-ben Nagel Sándor arról írt, hogy az új szőlőtelepítőket a vesszőeladással lehet a fajtatiszta táblák telepítésére ösztönözni. Szerinte Baja fekvésénél fogva és a vasúti összeköttetés miatt alkalmas a csemegeszőlő termesztésére is.49 A Bajai Gyümölcsészeti Egyesület 20. század elejéről fennmaradt árjegyzékében 20 csemegeszőlő fajta és 18 borszőlő fajta 44 MNLBKML IV. 1423. 295/1890. 45 Borászati Lapok, 1890. február 22. 50. p. 46 Uo. 47 Bajai Közlöny, 1891. március 22. 3. p. 48 Nemzet, 1891. április 12. mezőgazdaság melléklet, 2. pp. 49 Borászati Lapok, 1891. augusztus 1. 228. p.
