Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Pakó László: Bor, kocsma és emberölések a kora újkori Kolozsváron 291 káli kitépését, mint botrányos és meggyalázó tettet.87 De szimbolikus töltettel bírhatott az is, amikor 1584-ben két román a vissza nem fizetett ital ára fejében elkobozta egy harmadik süvegét. Tettük nem is maradt válasz nélkül a sértett részéről. A férfi süvegének ugyanis szintén, már a középkortól kezdődően szimbolikus jelentést tulajdonítottak, leütése vagy elkobzása egyértelműen az illető becsületének meggyalázását, bátorságának, merészségének, férfiasságának próbára tételét, párbajra, vetélkedésre való kihívását jelentette.88 Nyilvánvaló tehát, hogy a vizsgált esetekben az erőszak elsősorban a vetélytárs megalázását és nem megölését célozta. Az összetűzések résztvevői a városi társadalom minden rétegéből kikerülhettek. Leggyakrabban a katonarendűek keveredtek ilyen viszályokba,89 de céhlegények, környező falvak jobbágyai, városi szolgálók vagy céltalan lézengők is voltak közöttük. Időnként egy-egy városi polgár is felbukkant, de legtöbbjük (csapiáros, zenész) munkáját végezve tartózkodott a kocsmában, esetleg hivatali kötelezettségből (városszolgaként) keveredett viszályokba. Úgy tűnik, hogyha tehette, a tisztességes városi polgár távol maradt, ha nem is a kocsmától, de az ottani csetepatéktól. Az ellenfelek általában hasonló társadalmi rétegekből származtak, és úgy tűnik, hogy az esetek több mint kétharmadában nem voltak egymás számára teljesen idegenek. A többséget a fiatal, nőtlen férfiak jelentették,90 leginkább ők tehették meg, hogy szabad idejüket kocsmában töltsék, és őket fiatalságukból fakadó tapasztalatlanságuk miatt vélhetően könynyebb volt provokálni is. 87 Demkó 1890. 142. p. 88 Angliában súlyos véteknek számított a kalap fejről leütése, a 18. századi Párizsban pedig az ellenség megszerzett kalapját egyenesen trófeaként hordozták körben a város utcáin. S ha a férfiak esetében a kalap a bátorságot, férfiasságot jelképezte, a nők számára a szűziességet, tisztaságot és erkölcsöt jelentette, így elkobzásával az elkövető vagy a tulajdonos erkölcsi hibáira akart rávilágítani, vagy szégyent akart hozni egy tisztességes asszonyra azáltal, hogy alaptalanul bujának és szemérmetlennek címkézte. Az asszonyi hírnév azonban mindkét esetben csorbát szenvedett. Spierenburg 2008. 98., 124-125. p. 89 A katonák mindenhol számos kocsmai viszályt robbantottak ki. A 18. század eleji Budán például a katonák népes jelenléte miatt minden vasárnapi és ünnepnapi kocsmai táncmulatság szóbeli és testi sértésbe, esetenként akár halálba is torkollt. Az áldozatok között volt vincellér által leszúrt katona, katona által lelőtt pék, de találunk egymás között vagy serfőzőlegénnyel verekedő katonákat, vagy katona által kirabolt fogadósnét is. Géra 2014. 167-168., 304. p.; BudaJk 1699-1703. 362. p. (1932. kivonat) - 1609-ből, 1620- ból, 1638-ból Győrből is vannak példáink katonák kocsmai halálos összetűzésekben való részvételére. GyőrJk II. 74-75. p. (771. reg.); IV. 85-91, 110. p. (465., 478., 579. reg.); VIII. 42,46. p. (103., 107. reg.) 90 Nem volt ez másként például a középkori londoni kocsmai erőszakos cselekedetek elkövetői esetében sem, de francia és más példákat is lehet hozni szép számmal ilyen téren. Hanawalt 1999. 212. p.; Potter 1997. 294. p.
