Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Pakó László: Bor, kocsma és emberölések a kora újkori Kolozsváron 283 ifjút megvádolta a tett elkövetésével. Az özvegye által indított későbbi perben azonban a tanúk szinte mind a vádlott ártatlanságára vallottak, mert szerintük az utcai összetűzés alatt ő végig a kocsmában tartózkodott. Egy városi mezőőr ugyanakkor egy szökésben lévő hajdúról vallott, akitől futtában hallotta, hogy menekül, mert megölt egy hajdút, egy hídelvi embert pedig halálosan megsebesített. Minthogy őt is Andrásnak nevezték, könnyen lehetett a kocsmai összeszólalkozást is kezdeményező Stamp szolgája. A perről szóló adataink itt megszakadnak. Ismerünk viszont egy 1582-es esetet, amely azt mutatja, hogy Egernek városszolgaként jutottak hasonlóan életveszélyes feladatok. Akkor ugyanis Takács István kocsmájába szólították, ahol szekercékkel egymásnak eső legényeket választott szét, elkobozta fegyvereiket, és a bíróhoz próbálta őket kísérni. Az egyikkel azonban szóváltásba, majd fegyveres összetűzésbe keveredett, de akkor ő sebesítette meg a támadót.68 1598-ban a Daumen Péter házánál tartott kocsmában szintén hajdúk keveredtek összetűzésbe, ezúttal molnárlegényekkel. A konfliktus azzal kezdődött, hogy a zsúfolásig megtelt kocsma csapszékénél bort vásárló Gönci Molnár János molnárlegény kezéből bizonyos hajdúk kiütöttek egy boroskannát, ami szóváltáshoz vezetett közöttük. A konfliktusba egy kis termetű, sötétebb bőrszínű román molnárlegény is bekapcsolódott, ő az egyik hajdút egy nagy bottal, egy másikat pedig egy bormérő kannával ütötte le. Egyikük életét is vesztette. Molnár a tettest, az újabb vérontás elkerülése érdekében, a kert felé menekítette, onnan pedig az utcára engedte. Minthogy a tettes elszökött a vádak elől, az áldozat nevében fellépő egresi bíró(?) Molnár Jánost hívta törvénybe emberéletet kioltó bűnöző pártolásának vádjával. Az ügy végkifejletéről nincs adatunk.69 1582-1583-ban a „kerek ábrázatú, íörsökös szakállú, temérdek bajszos” Olcsárdi Miklós nemesi származású, Kádár Kerestély házához beszállásolt „fejérbeli katonát” vádolta besztercei Ötvös Mihályné Katalin egy tölcséres legény megölésével.70 A vádlott harmadmagával, új, kétélű pallosát kezében lóbálva jelent meg az Ágoston Bálint házánál működő kocsmában. A később tanúként beidézett György Balázs csapiár megjegyezte, hogy „semmi szándéka jó nem vala, mert eg pénz ára bort sem ivott Alkoholt ugyan nem fogyasztott, ennek ellenére többekkel összeveszett. Elsőre a kocsmában lévő Filep János hegedűst fenyegette meg, mire az távozott a kocsmából. Azután mindhárman Tölcséres Benedekre vetették magukat. Egy szolgáló riasztotta a pincében lévő kocsmárosnét, Ágoston Bálintné Módiin asszonyt, aki egy ideig feltartóztatta Olcsárdit, de sem szavai, sem tettei nem térítették jobb belátásra. Úgy meg68 KvTJk II/7. 27. 69 KvTJk II/9. 241-245. 70 KvTJk II/7. 99-100.
