Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Simon Katalin: Kocsmák és borok a jog útvesztőjében... 27 Típus Engedélydíj Végzésdíj Regaledíj V. Kávésok I. osztály: 50 Ft II. osztály: 40 Ft III. osztály: 30 Ft VI. Pótkávémérések I. osztály: 30 Ft II. osztály: 20 Ft III. osztály: 10 Ft Az italmérési szabályzatot kisebb módosítások, kiegészítések követték. 1874-től kocsmáltatási és pálinkamérési engedélyt csak nagykorú vagy önjogú, feddhetetlen előéletű és jellemű, helybeli személyek kaphattak, mégpedig személyi jogon, azaz azt nem ruházhatták át másra, az engedély megszűnt a tulajdonos halálával, szabálytalan üzemeltetés, hátralék, az italmérés két évnyi szüneteltetése esetén, valamint, „ ha a főváros javadalmi érdekei úgy kívánják”. A nyitva tartás és az engedélyezés kérdését a kerületek hatáskörébe utalták, ugyanott előírták az italmérésekről külön nyilvántartások vezetését. Az éves regaledíj befizetésének határnapja február 15. lett.67 1877-től adókötelessé tették az utcai borméréseket, az italmérési üzletek felügyeletét, és az illetékek beszedését pedig a kerületi elöljáróságokra bízták.68 1878-ban pontosították a szabályzat pálinka- és sörmérésre vonatkozó pontjait.69 Az egyesített főváros átfogó italmérési szabályrendelete 1884-ben született meg. A korábbi rendszerhez hasonlóan a bor- és sörmérések között megkülönböztette a kocsmaüzleteket, utcai borméréseket és a palackos árusítást. A szőlőtulajdonosok és bortermelők illetékmentesen, a korábbi belügyminiszteri körrendelethez hasonlóan lepecsételt vagy ólomlemezzel ellátott üvegben, saját helyiségeikben értékesíthették kocsmaszerű mérés kizárásával (azaz ülő és álló vendégek nélkül). Kizárólag saját, a főváros határában termelt bort árusíthattak. Az illetékmentesség ellenére a kerületi elöljáróságon előzetes engedélyt kellett kérniük, a szabály bármelyik pontjának megszegése a csap alatti ital elkobzását és pénzbüntetést 67 Ld. pl. Budapest Székesfőváros Közgyűlési jegyzőkönyvei 1874. december 3. Nr. 826. 1874-ben változtattak a díjszabáson, bormérés esetén megszüntették az addig érvényben lévő szokást, azaz hogy a kocsmáros (csapiáros) mellett a háztulajdonos is illeték fizetésére volt kötelezve. Ugyanekkor felmerült a mesterséges bor készítésének megtiltása a város fogyasztási adóvonalán belül. 68 Budapest Székesfőváros Közgyűlési jegyzőkönyvei 1876. május 19. Nr. 276. és 1876. június 1. Nr. 324., 1876. november 4. Nr. 706. 69 Budapest Székesfőváros Közgyűlési jegyzőkönyvei 1878. szeptember 18. Nr. 556., 1878. december 27-28. Nr. 753.
