Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Herédi Attila: Egy borvidék végnapjai 247 4. Conti Antal kápolnáját hamar kinőtték a kőbányai katolikusok, így a 19. században végig napirenden volt egy új plébánia megépítése.73 Erre végül csak 1899-ben került sor - abban az időben, amikorra már a többi felekezetnek is szép számmal éltek hívei Kőbányán. A következő nagy gyülekezet a reformátusoké volt,74 így az ő templomuk lett a következő szakrális épület Óhegyen (1900). Ezt hamarosan követte az izraeliták zsinagógája (1912), majd a nagy létszámú lengyel kolónia is épített egy külön katolikus templomot (1930). Utolsóként az evangélikusok kaptak saját vallási célú épületet (1931-ben). A felsorolt kőbányai templomok mind a legrégebbi városrészben, a „belvárosnak” számító Óhegyen épültek, és egytől-egyig híres tervezők munkái, ami jól mutatja, hogy a helyi polgárság mennyire megerősödött lélekszámban és anyagilag is. 5. A pesti külterületek rendészeti szempontból sokáig a ferencvárosi alkapitányság alá tartoztak, és, mivel ennek a külvárosnak (vagyis nagyjából a mai Belső-Ferencvárosnak) „ csekélyebb terjedelme, és békét szerető lakossága ”75 nem sok munkát adott az itteni alkapitánynak, hát a feladataihoz „hozzácsapták” a mezei rendőrségi teendőket is. Azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ez a két poszt, vagyis a ferencvárosi alkapitányi, illetve a mezei kapitányi csak a felsőbb hatóságok (ami ekkor, vagyis az abszolutista időkben a helytartóságot jelentette) számára összeegyeztethető; az érintett „rendőrök”, sőt, a városi tanács sem volt elégedett azzal, hogy e két különálló feladatot egy személy lássa el. Arról nem is beszélve, hogy a mezei rendőri jelenlétre az eljárások, intézkedések szempontjából Kőbányán volt szükség, ami a ferencvárosi alkapitányi hivataltól (gyalog) több órányi távolságra feküdt! Nem véletlen, hogy mind a tanács,76 mind a szőlőbirtokosság folyamatosan kérelmekkel bombázta a felettes szerveket, hogy mielőbb önálló, és állandó jellegű mezei kapitányi állomás kerüljön Kőbányára.77 A megfelelő helyszín kiválasztásához is több szempontot kellett figyelembe venni, ezért a két feladatkör szétválasztása csak 1864-ben realizálódott, amiről a sajtó is beszámolt.78 Keresztes Károly mezei kapitány nagyjából húsz lovas kerülőt irányítva látta el feladatait. Az általa a pesti tanácsnak küldött jelentésekből79 szépen kirajzolódik, hogy milyen fontos poszt is volt az övé ebben az átalakulóban lévő politikai helyzetben, ahol 73 Divatcsarnok, 1855. november 25. 1298. p.; Dausz 1913. 74 Dausz 1913. 153-155. p. 75 BFL IV.1303.fi.309/1861. 76 Pesti Napló, 1863. október 1. 77 Herédi 2020. 157-164. p. 78 Színházi Látcső, 1864. január 1. 79 A pesti tanácsi iratokban évtizedeken át jól nyomon lehet követni a mezei rendőrség munkáját. Ezekről bővebben: Herédi 2020.
