Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
244 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében Ám nem csak vallási okokból zarándokoltak ki Kőbányára a pesti lakosok: a korszakban Ohegy a budai hegyvidékhez hasonlóan látogatott kirándulóhellyé vált.57 Nyáron társaskocsik hordták ide a pihenni (vagy éppen mulatni) vágyó közönséget.58 Nagyravágyó vállalkozók eredetileg egy, a Városligettel konkuráló mulatóhelyet is szándékoztak Kőbányán kialakítani59 - ám a terv megbukott, így a város visszavásárolta a területet, és házhelyeknek kiparcellázva elárverezte.60 Ebből lett a mai Ligettelek. ,,a’ mezei kapitányság a kőbányába fog maradandólag áthelyeztetni” Pest hatalmas kiterjedésű kültelkeinek, köztük Kőbányának, sokáig nem volt szoros kapcsolata a várossal. A Duna felé haladó országutak mentén kocsmák, vámházak álltak, egyébként meg haszonbérbe adott szántók, legelők jellemezték a tájat. Az állandó lakosság is kisszámú volt, így az amúgy is többnyire mezőgazdaságból élő itteniek tevékenységére közigazgatási szempontból a mezei rendőrség felügyelt. Ez az intézmény kifejezetten a vidéki települések környékén nagy számban előforduló, gazdálkodással összefüggő káresetek megelőzését, illetve büntetését volt hivatott megoldani, így tulajdonképpen rendben lévőnek tűnik, hogy a falusias kültelkeken a városi poroszlók helyett lovas kerülők járőrözzenek. Igen ám, de egyrészt Pestnek óriási kiterjedésű kültelkei voltak, másrészt pedig pont a főváros közelsége miatt a mezőgazdaság mellett, vagy helyett, egyre több helyen folytattak ipari tevékenységet - különösen Kőbányán, ahol a 19. században a szőlőművelés rovására elszaporodtak a téglavetők, sörgyárak, és az egész környéken, a lakosságot tekintve is jelentős urbánus változások következtek be. Mindezen átalakulásoknak a közbirtokosság is elszenvedője volt, így kérelmeikkel gyakran ostromolták a pesti tanácsot; az egyik legfontosabb követelésük pedig pont a mezei rendőri felügyelet Kőbányára való áthelyezését sürgette - eredetileg ugyanis a mezei kapitányi tisztség a ferenc-külvárosi 57 Divatcsarok, 1862. július 1. 414. p. 58 Egy kőbányai kirándulásra valójában egész évben sok apropó kínálkozott, és a sajtóban mindig közzé is tették az aktuális bálok, szüreti mulatságok időpontját, sőt, az ilyen eseményekre indított különjáratok (vasúti, illetve társaskocsik) menetrendjét is. Divatcsarnok, 1854. május 20. 59 Pesti Hírlap, 1847. május 27. 343. p. 60 BFL IV.1303.fV.14/1856.
