Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
Szlávics Károly: A szőlők területe, rendezése és őrzése Szabadka... 231 A 12 fejezetből és 64 paragrafusból álló szabályzat elsődleges feladata a szükséges rend megteremtése és fenntartása, a közös védekezés a peronoszpóra, lisztharmat és minden más szőlőbetegség, a kártékony rovarok és hernyók, valamint a fagykárok és jégverés ellen, továbbá a szükséges eszközök és anyagok beszerzése a felsoroltak elleni védekezésre. Ide tartozott az okszerű szőlőműveléshez, szüreteléshez, borkészítéshez, pincekezeléshez és gyümölcstermesztéshez szükséges tudnivalók ismertetése, terjesztése, a termés értékesítésének közvetítése, borelárusító és pinceszövetkezetek létesítése. Egyik cikkelye az énekes- és egyéb hasznos madarak megóvását is előírta. AIV. fejezetben részletesen megfogalmazták a hegyőrök feladatát, kötelességét. „A hegyőrök rendszerint csak egy évre fogadtattak fel, de ha ezen idő alatt a szolgálat és erkölcsi magaviselet tekintetében megrovás vagy alapos kifogás alá nem estek, a szolgálatban hosszabb időre is megtarthatók. Csak olyan egyének fogadhatók fel, akik az 1894. évi XII. t. c. 77. §. szerint hegy őri szolgálatra feleskethetők. ”36 A félfogadásnál egyenlő minősítés mellett elsőbbséget élvez a kiszolgált katona. Esetleges kártérítési kötelezettségek biztosítása érdekében kívánatos, hogy némi vagyonnal rendelkezzenek. Nem fogadható fel olyan egyén, akinek a hegyközség területén vagy annak szomszédságában saját vagy bérelt szőlőbirtoka van, vagy hozzátartozói ilyennel bírnak. Súlyos vétség elkövetése miatt elbocsájtott hegyőr vagy szőlőpásztor a hegyközség szolgálatába többé nem fogadható fel. Kötelesek állandóan a hegyközség területén tartózkodni és a hegybíró engedélye nélkül onnan eltávozniuk nem szabad. Semmiféle szakmányos vagy napszámos munkát nem vállalhattak. „A gyümölcs- és szőlő érés idején a hegyőrnek a hegyközség területéni tartózkodási helyén látogatásokat elfogadni vagy nem az őrszolgálathoz tartozókkal a hegyközség területét bejárni, valamint kosarat, zsákot vagy tarisznyát magával hordani nem szabad. ”37 Kötelességük minden általuk tapasztalt vagy egyébként tudomásukra jutott szabálytalanságot stb. a hegybírónak jelenteni. Ezen kívül kötelesek ellenőrizni a szőlőbetegségek elleni védekezést, valamint a hernyók- és kártékony rovarok irtását és jelenteni a birokosoknak mulasztásait. A szőlő- és gyümölcsérés idejére, azaz június 15-től október végéig tartó időszakra a hegyőrök mellé megfelelő számú szőlőpásztor is beosztható. A hegyőrök és a szőlőpásztorok közvetlenül a hegybírónak vannak alárendelve. A törvényben előírt szolgálati jelvényt és fegyvert (forgópisztoly) viseltek. Szolgálati könyvecskét is kaptak. Felelősek voltak az őrzési területükön elkövetett lopásért, rongálásért, és esetleg tartoztak az okozott kár megtérítésével. Munkájukért ha-36 Szabadka... 19. p. 37 Uo. 21. p.
