Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
228 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében A város vezetősége javasolta egy mezőrendőri hivatal felállítását, melynek feladata az őrzésen kívül a kisebb peres ügyek intézése, valamint egy szőlészeti bizottság megalakítását, amely a felmerült gondok és akadályok orvoslásával foglalkozna. Úgyszintén javasolta a mérnöki hivatalnak a szőlők felmérését, hogy területük körülhatárolásával megelőzzék vagy kiküszöbölhessék az észlelt hiányosságokat. Nagyjából ezeket a feladatokat foglalta törvénybe a kormány is a 19. század végén, amikor megalkotta a hegyközségi törvényt. A szőlőcsőszöket az év elején, Három királyok napján (január 6.) választották. Egy-egy csősz kb. 200 lánc szőlő őrzésével volt megbízva. Bérét a szőlőtulajdonosok állták.31 Az országos gazdasági egyesület indítványozta mezőrendőrségi törvény kidolgozását. A mezőrendőrséggel kapcsolatban a felettes minisztérium is érdeklődött. 1874. május 27-én keltezett, Szabadka szabad királyi város törvényhatóságához intézett levelében többek között a következő olvasható: „ Hogy nincsen bellöleg védve és oltalmazva a mezei rendőrség és büntető eljárás hiányoságából fakadó azon mindennapi mezei kihágások ellen, melyek őket működéseiben megakasztják, fáradozásait meghiúsítják, s munkája után várt eredmények megsemmisítik. Az orsz. Magyar Gazdasági Egyesület, mint hazánk földmívelési érdekeinek egyik közege, érezve létező mezőrendőrségi törvényeink hiányait hivatásszerű kötelességének ismeri: mielőbb egy — a jelen társadalmi viszonyoknak megfelelő mezőrendőrségi törvényjavaslatot dolgozni ki, hogy azt annak idején - mint netán használható törvényhozási anyagot a vezetésem alatti minisztériumhoz, további intézkedés végett felterjeszttesse. ”32 1874 közepén a városi tanács felküldte Budapestre a mezőrendőri szabályzatot, valamint az ugarföldek- és a szőlők csőszeinek félfogadásáról szóló jegyzőkönyv másolatát. 1885-ben 38 szőlőcsősz és 23 ugarcsősz állt a város szolgálatában, az előbbiek a szőlőkben, az utóbbiak az ugarokban teljesítettek szolgálatot.33 Ott, ahol a szőlők nem voltak nagyobb tömbökben, ugyanaz a csősz felügyelt a szőlőkben és az ugarokban is. A szőlőcsőszök feladata - többek között - a tulajdonosok és bérlők ellenőrzése, és, hogy azok időben (március 15-ig) végezzék el a hemyóirtást. Amikor 1893-ban a városi kapitányság szőlő- és ugarcsőszöket választott, a rendeletet a régi szokás szerint a városháza előtt dobolták ki, így aki nem volt ott, nem is tudhatott róla. Erről az esetről a helyi Szabadság újságírója többek között a következőket írja: „A szőlősgazdák legnagyobb része nem tudott az 31 Perunicic 1958. 130. p. 32 SZTL 3607/polg. 1874. 33 Mamuzsich 1886. 28. p.
