Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
202 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében vasútvonalat az utazóközönségnek november 30-án adták át. Gyoroknál kétfelé ágazott, Pankotáig az egyik mellékszámy Aradkövi, Kovászi, Galsa és Muszka érintésével 22, a másik Máriaradnáig 13 kilométer hosszúságú volt.47 Arad város lakossága számára ezek a kedvező közlekedési viszonyok lehetővé tették azt, hogy „birtokba vegyék” Arad-Hegyalját, rendszeres látogatói legyenek a borvidéknek akár szőlőbirtokosként, akár borfogyasztóként vagy valamilyen társasági rendezvény, bál vagy szüreti mulatság résztvevőiként. Arad már a 19. század végén jelentős borkereskedelmi központ volt, ahova bécsi kereskedők is ellátogattak nagyobb tételek vásárlása céljából. 1858-ban 20 000 pengőforintért vettek gyoroki, magyarádi és ópálosi óborokat, amelyeknek akójáért 30—40 pengőforintot fizettek.48 A megvásárolt bormennyiséget a kereskedők a külföldi piacok felé is próbálták közvetíteni: „ Aradon a napokban több borvevő megfordult, szép mennyiségű ménesi s magyaráti bort vásárolt össze, mit a külföldre szállítanak, hol ezen jeles borok újabb időben igen kedvesek lettek, mióta t. i. néhány derék termesztő ezen vidék borait megismertetni s forgalomba hozni feladatául tűzte ki. ”49 A 19. század végén a városban több olyan cég működött, amely nagy menynyiségű tételek forgalmazásával próbálkozott. A szőlőgyökértetű pusztítása előtt kedvező lehetőséget jelentett számukra az a körülmény, hogy a borokat helyben, azaz Arad vármegyében be tudták szerezni. A hegyaljai raktáron más hazai és külföldi nedűket is tartottak raktáron, de csak és kizárólag a minőségi kategóriában. A filoxéravész hatását a borkereskedelemre Gaál Jenő a következőképpen jellemezte: „A borkereskedés, mely Aradon a bortermő Hegy alj a közelsége folytán fejlődött ki, természetszerűleg sokat veszített terjedelméből azóta, hogy a phylloxera a hegyaljai szőlőket elpusztította. Mindazáltal az aradi borkereskedés még most is igen széles körben mozog; a régi czégek fenmaradtak s úgy segítenek magukon, hogy Erdélyből és Olaszországból meg Dalmatiából hozatnak borokat s azonkívül a finomabb aradhegyaljai borokból való régi készleteket árusítják el. Piaczuk Magyarország, továbbá Francziaország, Svájcz, Törökország és Egyiptom. Nagyobb tért azonban külföldön nem képesek hódítani, mivel a magyar borkereskedésnek ott nincs meg a hitele s azt a phylloxera pusztítása még jobban lerontotta. ”50 47 Puskel 2010. 28-36. p. 48 Borászati Lapok, 1858. 1. évf. 12. sz. március 26. 94. p. 49 Borászati Lapok, 1859. 2. évf. 31. sz. július 31.246. p. 50 Gaál 1898. 323. p.
