Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
200 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében a szüret előestéjét. ”38 A Fővárosi Lapok 1888-ban a következőképpen jellemezte a Gyorokon rendezett szüreti mulatságokat: „Ha nyáron nem is, de kivált ősszel vége-hossza nincs itt a mulatságoknak. Az aradi társaságok, karöltve a gyorokival, minden évben megalakítják a »vigalmi bizottság«-ot, mely gondoskodik minden kigondolható szórakozásról. Kivált a szüreti hangversenyek kedves emlékű mulatságok. A környék legtávolibb pontjáról is sok szép hölgy jön el, hogy szórakozzék, táncoljon kivilágos-kiviradtig. ”39 Arad szerepe a borfogyasztásban és a borkereskedelemben Arad város kocsmái, kocsmárosai a 19. század elején fontos felvevőpiacnak bizonyultak az Arad-Hegyalján megtermelt borok számára. Az alábbi sorok Peretsényi Nagy László 1805-ös borvidék-leírásából származnak, és kellőképpen alátámasztják az előzőekben elmondottakat: „Az aradi kortsmárosoknál a kovaszintzi borok kapósok, akik jó ürmöst, fojtott édes bort belőlle készítenek, megtisztultt borait pedig Szent Márton nap után vizahólyaggal többszöri lehúzással, áinslógozással megtisztítván magyaráti óbor hellyett elárúlgattyák, holott tsak a kovaszintzi bor ereje, kedvessége elég arra, hogy mindennek tettzhessen, a mint tettzik is itala. Itt is jó aszszú szöllőszemeket, fürtöket találván, és gyoroki teppedtt gerózdekkel felgyúrván, valóságos aúszprúgot lehet belőlle készíteni. ”40 1857-ben Munkácsy Miklós a magyarádi borok értékesítési körzeteinek bemutatása során említi a város népességét mint fontos fogyasztóközönséget: „A magyaráti bort átalában Arad városa s környéke fogyasztja, ezután Bánát, melynek végső széliéig elhordatik: továbbá Csanád, Csongrád, Békés megyék és Erdély, - kevésbé viszik Pest felé a magyaráti bort. ”41 Az 1850-es évek végén a településen Deák Ede és társa nyitott borcsarnokot, ahol a legfinomabb magyarádi és ménesi asztali és csemegeborokat kínálták a fogyasztó közönségnek.42 A 19-20. század fordulóján Arad egyre dinamikusabb fejlődésével43 és lakosságának növekedésével összefüggésben az Arad-Hegyalján ter-38 Aradi Közlöny, 11. évf. 230 sz. 1896. október 6. 5. p. 39 Fővárosi Lapok, 25. évf. 220. sz. 1888. augusztus 9. 1. p. 40 Schram 1963. 169. p. 41 Munkácsy 1857. 101. p. 42 Borászati Lapok, 1859. 1. évf. 4. sz. január 23. 28 p. 43 Ennek hátterében egyértelműen a kedvező közlekedés-földrajzi fekvés húzódott meg, a település vonzáskörzete mind Erdély, mind a Bánság északi része felé kiterjedt. Ezek az adottságok a dualizmus idején különféle iparágak (bútorgyártás, gépgyártás, malomipar, szappangyártás, szeszgyártás, textilipar stb.) erősödését tették lehetővé. Gulyás 2010. 41. p.
