Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
178 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében gazdaságtalanul tudott csak működni és 1955-ben egyesült az Alkotmánnyal. Az átvett nagy mérleghiány miatt, azonban az egyesült termelőszövetkezet sem tudott gazdaságosan működni. Bár 1954-ben 6 kataszteri hold szőlőt tudott állami támogatással telepíteni, elegendő munkaerőt már nem tudtak ehhez biztosítani. Végül 1955 végén egyesült a Szabadság Tsz-szel Elek János vezetése alatt.95 Azt a tényt, hogy a város mezőgazdaságában továbbra is szánnak szerepet a szőlőművelésnek, jól mutatja az a tény, hogy 1952-ben a Szabadság Tsz 10 000 szőlővesszőt szerzett be a művelési ág fejlesztésére. 1953-ban 106 kataszteri hold szőlő volt a városban, ebből 94 európai, 12 direkt termő volt. Az 1955-ös adatokból egyértelműen látszik, hogy nőtt a szőlőállomány a városban, ugyanakkor összhangban a korábban már felvázolt folyamatokkal, a szocialista gazdaságok keretei közt folyó szőlőművelés csak töredéke volt az egyénileg termelőkhöz képest.96 4. táblázat. A szőlőterület művelési típusonkénti nagysága és minősége Tatabányán 1955-ben Szőlőterület típusa Szőlőterület nagysága Szőlőtermő föld minősége Termelőszövetkezeti 34 kh 443 kát. tiszta jövedelem Egyéni 166 kh 2605 kát. tiszta jövedelem Tartalékterület 22 kh 342 kát. tiszta jövedelem Elhagyott terület 2 kh 33 kát. tiszta jövedelem Összesen 222 kh 3423 kát. tiszta jövedelem A tervgazdaság időszakában éves terveket készítettek és munkaversenyeken igyekezetek a produktivitást növelni. Az éves tervet azonban gyakran nem sikerült teljesíteni, részben a nem megfelelő időjárás miatt, részben a termelés jellegéből kifolyólag. 1954-ben például az október eleji mezőgazdasági begyűjtéskor jelentős volt a tervezett bormennyiségtől való elmaradás, a tatai pincészet a 188 hl tervezettből mindössze 3 hl-t tudott megvalósítani, ami keelvesztése után, a Békés megyei Bucsáról vettek fel munkásokat. így fejlődni tudott és a legnagyobb részesedést, 45,81 forintot fizette egységenként. 95 Licskó 1972. 147-150. p. 96 TMJVL XXIII.123. 13. doboz. 1955. évi gazdalajstrom.
