Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
172 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében lusiak áruikért cserébe pénz helyett főleg természetbeni fizetséget kaptak (bányászcsizmát, bakancsot, mosószappant, petróleumot) a vásárló munkásoktól.66 Bánhidán italmérési engedéllyel 1937 és 1939 között 30-33 személy, illetve üzlethelyiség rendelkezett. Ezek közül a legjelentősebb forgalmat a község italmérési engedély illetékfőkönyve alapján a MÁK Rt. VIII. telep italmérője (300 pengő) és a vállalat egyik vendéglője (80 pengő), a Hangya Szövetkezet (100 pengő), Hammer Lőrinc fürdőnél levő italmérése és horgászcsárdája (100 pengő), Harasta István, özv. Czermann Jánosné (60 pengő), Sebald Rezső (100 pengő), Czentner Ferenc (100 pengő) bonyolította le.67 Felsőgallán az 1930-as évek második és az 1940-es évek első felében 30-35 körüli italmérés volt. Ezek közül a MÁK Rt. társulati kocsmája mellett a Hangya kocsma, valamint özv. Czermann Antalné és Lusztig Andor vendéglői voltak a legjelentősebbek.68 Alsógallán 15 kocsma és italmérés volt ekkoriban. A kocsmák jellegüknél fogva több esetben is a politikai és társulati gyűlések színterei is voltak. így például az 1921-es nagy bányászsztrájk alatt a Bányász Dolgozók Szakszervezete a felsőgallai Danzinger kocsmában tartotta gyűléseit, mivel az addigi központjának számító épületet el kellett hagynia. 1939-ben pedig szintén Felsőgallán, a Czermann-vendéglőben alakult meg a Nyilas Párt helyi szervezete Huber Kálmán és Gruber Lajos vezetésével.69 Ugyanakkor a Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége 1943-ban a Harasta-kocsmában tartotta közgyűlését.70 A rohamos gyorsasággal növekvő kolóniákra költöző, etnikailag vegyes, ugyanakkor végletekig kihasznált munkások közt gyakoriak voltak az alkoholos állapotban elkövetett összecsapások, bicskázások, kövezések, a sérelmek megtorolásai, amelyekről a bányavidék életét figyelemmel kísérő Tatai Újság is beszámolt. Mivel az utcai alkohol-fogyasztás tilalmát a bányavállalat rendszeresen ellenőrizte, az incidensek döntő része a kocsmáknál és italmérések környékén volt.71 Nem egy olyan komolyabb verekedésre volt példa, amikor a tatai csendőr-rajt kellett kivezényelni rendteremtésre.72 A Tanácsköztársaság idején ugyanakkor rendszeres volt a társulati kocsmák kifosztása és a borkészletek 66 Egressy 1972. 304. p. 67 TMVL V.102. 2. doboz. Bánhida község italmérési főkönyve 1937-1939. 68 TMJVL V.103. 53-58. kötet. Felsőgalla község bor-szesz- és sörfogyasztási adófőkönyvei 1937-1945. 69 Roznai Flórián visszaemlékezése 2130. p. 70 TMVL V. 102. 2. doboz. A Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének kérvénye. 1943. április 26. 71 Horváth 1972. 265. p. 72 MNL OL Z 965. MÁK Rt. iratai 36. csomó. 1914. augusztus 22.
