Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)

A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében

Hídvégi Violetta: Parragh Gábor (1822-1885), a magyar bor „napszámosa”139

fiatalemberrel a vidék borait.12 Üzlete elsősorban a Balaton napsütötte lejtőin elterülő 37 000 kataszteri hold szőlőültetvényre támaszkodott. Parragh ipart fejlesztő, munkás polgárként mutatta be magát, aki a fővárosban az első helyre kívánt kerülni a borforgalmazásban: „ az egész haza borvidékeit megismerni óhajtván, részint utazás által, részint a bortermesztő közönség bizodalmas megkeresése útján, hazánk borait azok termesztése, tartalmára és hatására nézve, annyira ismerem, hogy ebbeli ismeretemmel nem csak a Fővárosi közönségnek használhatok, de összes bőriparunk lendületére is fontos munkát végezhetek A kérelmező emlékeztetett a bor nem elhanyagolható pozitív élettani hatására is: „ ...fővárosunknak sok jeles polgára feltalálta nálam a borban azon szert, mely a test ereje, elevensége és az egészség fenntartására gyógyszerű hatással volt... ”13

Az elméleti szakember14

Újonnan elfoglalt vendéglőjében nemcsak ételt és italt kínált, de A szőlőmívelésről és borkezelésről címmel saját kiadásában megjelentetett füzetét is. Munkáját a szőlő növénytani leírásával indította. Egy áttekintő bevezető után az éghajlatot, a talajt és az ültetésre alkalmas vesszőket tárgyalta, majd sorra vette a művelés különböző fázisait és kitért a szőlő betegségeire is. Tanácsot adott a gyümölcs eltartására, végül a szőlőművelés hónapokra lebontott feladatainak ismertetésével zárta írását. A kiadványhoz csatlakozó térképmelléklet várbogyai Bogyay Lajos15 mintaszerű badacsonyi szőlőjét ábrázolta, amivel a hazai szőlőmüveseknek kívánt jó példát adni. Az ültetvény a Badacsony déli oldalán, a Kisfaludy-ház közelében feküdt, az ekkor még álló középkori romtemplom szomszédságában. A birtokos az 1840-es, 1850-es években korszerűsítette szőlőjét. Feltöltette a rendezetlen vízárkokat, kővel kirakott mederbe tereitette a csapadékot, a talajt a Balaton iszapjával gazdagították. Termékeny szőlőit szaporította, a terméketleneket kivágatta. Kitűnő szőlőfajokat hozatott Itáliából, Franciaországból, a Rajna vidékéről és Tokajból. Több mint 500 fajtával

12 Sarkady 1863. 99. p.

13 1860. április 24-ig kapta meg az engedélyt. BFL IV. 1303.f 11.988/1859.

14 A magyarországi, ezen belül a pest-budai bortermelésről, az első szakmunkákról és a képzés kezdeti időszakáról ld. http://bor.bparchiv.hu/borkultura/borkultura07/borkultura07. html (Utolsó letöltés: 2021. december 20.)

15 Várbogyai és nagymádi Bogyay Lajos (1803—1875) császári és királyi kamarás, Zala vármegye megyefőnöke 1849-1860 között, birtokos.