Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XVI. - Urbs 16. (Budapest, 2022)
A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében
138 A szőlőművelés, bortermelés, borforgalmazás szerepe a városok életében nesit, érmellékit és magyarátit is.6 Értékesített nagyban, de kisebb mennyiség kiszolgálásától sem zárkózott el. Borügynöksége céljait, az eltelt időszak eredményeit és tanulságait a Borászati Lapok hasábjain tette közzé. A szerkesztőség örömmel fogadta a közügy érdekében indított kezdeményezést. Parragh - aki a magyar boripar „napszámosának” tartotta magát - sikere kulcsát a termesztők bizalmának megnyerésében és a minél szélesebb ismertségében látta. A „ tisztán kezelt és egészséges borokat ” bizománybán fogadta el a különféle borvidékekről, hogy a „fővárosi közönség, már mint magában is nagy fogyasztó, bőriparunkat felismerve és méltányolva, jutalmazhassa is azt ”, Tervei között szerepelt fiatalok gyakorlati tanítása, míg borászoknak a szőlőműveléshez és a borkezeléshez szükséges eszközök beszerzésében ajánlotta fel segítségét. Öszszegezve: „mind a termesztő, mind a fogyasztó közönség érdekében mindazt megtenni, ami egy magasabb célhoz vezetni ajánlatos. ”7 1859 nyarán a háziúr kérésére be kellett zárnia, ezzel elveszett egy nyilvános üzlethely a fővárosban, ahol olcsón, kis kiszerelésben lehetett balatonmelléki, különösen badacsonyi borokat vásárolni.8 Az első vendéglő Pár hónappal később egy alkalmasabb helyet talált vállalkozásának. „Parragh Gábor úr újra megnyitó badacsonyi, somlyai és más nemes borokat tartalmazó borcsarnokát, és pedig új alakban, t. i. vendéglővel összekötve. Csinos helyisége a takarékpénztár épületében van. ”9 Az 1839-ben alapított Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1847-ben10 11 költözött a mai V., Károlyi utca 12. sz. alatti egyemeletes, késő barokk épületbe." A vállalkozó itt a korábbinál szebb és nagyobb helyiségben fogadhatta vendégeit, ahol ízletes konyha is rendelkezésükre állt. A borász engedélyezési kérelmében gyermekkori élményeivel indokolta vállalkozását. Bortermesztő vidéken élt, és apja mellett ismerkedett a szakmával. Parragh Zala megyében született édesapja később Veszprém megyében, Kupon szolgált; a Balatonhoz közeli település egész életére megkedveltette a 6 Borügynökség és bormérés. Gazdasági Lapok, 9 (1857) 658. p. 7 Parragh Gábor, bizományi borügynöksége és annak tervbe vett czélja. Borászati Lapok, 1 (1858) , 285. p. 8 Ipar, gazdaság, kereskedés. (A balaton-melléki bor Pesten). Politikai Újdonságok, 5 (1859) , 333-334. p. 9 Vegyes hírek. (Új borcsarnok.) Politikai Újdonságok, 5 (1859), 670. p. 10 Az Egyetem utca 2/490. számú ingatlan 1847. december 17-én került a Takarékpénztár kezébe. BFL IV.1215.a 147. p. 11 Ybl Miklós ma is álló reprezentatív épülete 1866-1868 között épült.
