Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
Török Péter: Erőfeszítések a kiváltságokért 37 vitatott ügyek rendezését ígérte, amit ők elfogadtak. Báthory a táborába szálló erővel képessé vált arra, hogy megszerezze Erdélyt, ahol a rendeknek nem maradt más lehetőségük: 1608. március 5-én fejedelemmé választották.7 Az új fejedelem első lépésként Nagy András és Homonnai Drugeth Bálint 1608. április 13-án Várkonyban8 kötött egyezségét erősítette meg, amely alapján a hajdúk megkapják Kálló várát, emellett Báthory mindenfajta büntetés alól felmentette a lázadásban részt vevőket.9 Mindezek ellenére Kálló vára nem került a hajdúk kezére, amely ellentételezéseként Báthory a saját birtokához tartozó Böszörményt ajánlotta fel a hajdúknak.10 Jóllehet a fejedelem folytatta a telepítéseket, főként Bihar vármegyében, ahol több tucat településre költöztek be katonái, a hajdúk hamarosan Báthory ellen fordultak.11 A megroppant bizalmat már nem lehetett visszaállítani, és azok a hajdúk lettek a fejedelem gyilkosai, akiket pár évvel korábban még birtokadományokkal jutalmazott.12 szert végleges letelepítésük még folyamatban sem került, s földjükben a királyi kapitányok üldözése, zaklatása miatt alig maradhattak. " Hóman-Szekfű 1930. 228. p. 7 RÁcz 1964. 51. p. 8 „2. Hogy Kálló városában, mindazokkal együtt valamit az Istenben elnyugott fejedelem adott volt nekünk juxta continentiam Donationalium megtart az ország bennünket, sőt Kálló várát is a napokban kapitánságul, vagy Némethy Gergely urunknak ő nagyságának, vagy más ő nagyságához hasonlónak rendeltetik az országgal, avagy ha nekünk vagy penig az országnak hántására és ártalmára lenne, tehát fundamentumból is elhányatni nem szánná ő nagyságok. 3. Arra is reá felelvén ő nagyságok, hogy az érsekújvári végzés szerint az mi eddig való cselekedetünkről sem fegyverrel, sem semmi nemű egyébb bosszúállással az ország meg nem emlékezik. " A hajdúk hitlevele. Várkony, 1608. április 13. Közli: Komáromy 1893. 84-87. p. 9 RÁcz 1964. 52. p; RÁcz 1969. 89. p. A várkonyi egyezség azonban nem elégítette ki teljesen Nagy Andrásékat. Ezért Homonnai április 19-én Szikszón újabb hitlevelet adott ki, amelyben Polgárt és Szentmargitát ígérte a hajdúknak: „Ez mellénk állott hajdúságnak peniglen, mivel az országhoz mutatott hűségek és jövendő hasonló szolgálattyok ez országiul remuneráltassék, nem hogy azokból az jószágokból, kiket szegény megholt fejedelem adott volt közönségesen az egész hajdúságnak, részetlenné tennők őket (kikből hogy kezöket ki ne vegyék, intjük őket, és abból oltalomrul is akarunk nekik lennünk), de még azok felett Polgárit és Szent Margitát Ígérjük nekik ily okkal: Homonnai Drugeth Bálint egyezsége a hajdúkkal. Szikszó, 1608. április 19. Közli: Komáromy 1900. 446 448. p. Ld. még: RÁcz 1969. 120. p. Angyal Dávid szerint azért volt jó a megegyezés, mert ha a hajdúk rendes szállást kaptak, akkor kevesebbet garázdálkodtak, pusztítottak. Szilágyi 1888.74. p. 10 RÁcz 1965. 21. p; RÁcz 1969. 121. p; Az oklevél közölve: Szendrey 1971. 29-30. p. 11 RÁcz 1965. 35. p; Nagy 1986. 195. p. 12 Báthory egyik gyilkosa, Nadányi Gergely 1608-ban kapta meg száz katonájával együtt Berettyóújfalu és Szentkozma részbirtokokat. Török 2011b. 32-49. p; Török 2017. 33- 45. p. Papp Klára arra hívja fel a figyelmet, hogy a történettudomány a mai napig nem tisz
