Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
68 Városi jogok helyzetéről. Csábító lehet a történész számára, hogy ezt az egyoldalú narratívát beépítse érvrendszerébe (sőt, kiemelje azt). Felhasználásuk éppen a Szigetvárhoz hasonlóan viszonylag hiányos (és tematikáját tekintve kevéssé szerteágazó) forrásadottsággal bíró települések történetének feldolgozásában lehet problematikus, amelyeknél egy ekkora korpusz mennyiségi okokból dominál, és gyűjtemény jellegét tekintve intenzíven irányítja a figyelmet egy konkrét tematikára. Ebből kifolyólag ezek a források (és ezáltal ezek a témák) aránytalanul nagy szerepet kaphatnak a különböző feldolgozásokban.11 A szabad királyi városi rangért tett törekvések dinamikája a.) A narratívákat alakító események és források A rangemelési törekvések minden esetben egy hosszabb folyamat eredményei, így ezeket kontinuitásukban érdemes szemlélni. A folyamatszerűség vizsgálatakor különös figyelmet kell szentelni azoknak a történeti eseményeknek, stációknak, amelyek bizonyos értelemben lökést adtak vagy esetleg törést okoztak a városi közösség törekvéseiben. Ezek általában olyan konfliktushelyzetek (Pécs és Szigetvár esetében leginkább a birtokosváltásokhoz, peres eljárásokhoz kapcsolódnak), amelyek a saját érdekek újragondolását eredményezték, ezáltal a magisztrátus számára döntési helyzetet generáltak. E stációkat egyszerre értelmezhetjük gyűjtő- és gyújtópontként. Az interpretáció során az adott eseménynek mind a gyűjtő-, mind a gyújtóponti aspektusát vizsgálni kell, ezekhez azonban más eljárások és más stratégiák alkalmazandók. b.) Gyűjtőpont jellegű események és források A gyűjtőpont-jelleg forrásértelmezésénél figyelembe kell venni az áthagyományozott, újra felmerülő érveket. Az argumentációban a múltban gyökerező és Festetics Lajos és Szigetvár pereskedésének dokumentumait csaknem 2500 fólión taglaló bőrkötéses jegyzőkönyv (Prothocollum) a szigetvári iratanyagtól különválasztva (SML XV.4) a pécsi múzeumban maradt (BMMI Sz. 58. 151). Gőzsy 2012a. 9. p. 11 Jó példa erre T. Mérey Klára Szigetvárral kapcsolatos két írása, amelyekben a közösség Festetics Lajos birtokossal szemben összegyűjtött anyagait vizsgálta, és ez alapján a város 18. századi történetét permanens konfliktusként, kvázi szabadságharcként értelmezte. T. Mérey 2006, 2007. Babies András Pécs kamarai igazgatás alatti történetét, valamint a szabad királyi városi rangért folyó törekvéseket tárgyaló munkáiban szintén támaszkodik ilyen jellegű forrásokra, és maga is átvette ezt a perspektívát. Babics 1937a, 1937b.
