Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
Török Péter: Erőfeszítések a kiváltságokért 45 követelhet ilyesfajta szolgálatot a városoktól.46 A kemény hangú válasz miatt elmarasztalás, retorzió nem érte őket, sőt a szatmári ostromzárhoz sem kellett több élelmet szállítaniuk, mert a fejedelem felmentette a további szolgáltatások alól a településeket.47 Ez a két intermezzo is jól megvilágítja azt a gondolkodásmódot, amellyel a szabolcsi hajdúvárosok — kiváltságaik tudatában - szembe mertek szállni a múltban gyökerező privilégiumaikat, különállásukat csorbító parancsokkal, kérésekkel. A városok az 1705. évi első közös közgyűlésen szembesültek azzal, hogy a váradi blokád fenntartásában és ellátásában továbbra is nagyon komoly szerep hárul rájuk. A január 25-én, Polgáron tartott ülésen Károlyi Sándor újabb rendelvényét kellett szétosztani a városok között, amely 3000 kenyérből, 400 köböl abrakból, 50 vágómarhából és 7 szekérből állt.48 A következő kérést február 11 -én hirdették ki és osztották fel egymás között. Ebben az előirányzatban 2000 kenyér és 160 gyalogos szerepelt, akiket szintén a váradi blokádhoz kellett volna irányítani.49 Károlyin kívül azon kuruc vezetők is a hajdúvárosokra írtak, akik szintén Várad környékén tevékenykedtek. Palocsay György 160 gyalogost kért, majd Orosz György hadi commissarius a blokádban harcoló Boné András ezredének ellátását is a városokra akarta hárítani, de ezt már nem tudták teljesíteni.50 Orosz György elküldte a márciusra kirótt penzumot is, amely 400 köböl abrakból, 300 köböl lisztből és 32 400 font húsból állt.51 A városok jelezték a komisszáriusnak, hogy ezt a kérést csak harmadrészben áll módjukban teljesíteni, mivel a készleteik teljesen kiapadtak. Ezt a kérelmet akceptálva Orosz 46 A városok válasza. MNL HBML IV.502.a 1. k. p. 142-144. Közölve: Sillye 1882. 49. p. Palocsaynak nem csupán ezt az egy kirohanását ismerjük. Nem csupán a szabolcsiaktól követelt erőn felül, hanem a bihariaktól is. 1708 augusztusában már nemcsak a szokásos szekerezést irányozta elő a bihari hajdúvárosok részére, hanem postakocsit is követelt tőlük. Amíg azt ki nem állítják, addig a derecskéi kocsit visszatartja táborába. A bihariak panasszal éltek Károlyinál, aki nekik adott igazat. Seres 2009. 420—421. p. Palocsay nem éppen elegáns stílusát Okolicsányi Kristóffal szemben is megvillantotta, amikor a vármegyei tisztségviselőnek durva hangvételű levélben hánytorgatta fel ezrede általa hiányosnak vélt ellátását. Mészáros 2007. 1198. p. Vezetési stílusával és rátermettségével sem volt mindenki megelégedve: „Az mi Palocsay Várad alatt való hagyását illeti, oda megvallom, serényebb embert szeretnék, mert az mennyiben én tudom, kevés bizodalma van hozzá az katonának. Sokan el is idegenettek az ö commendójátúl. " II. Rákóczi Ferenc levele Károlyi Sándornak. Eger, 1708. június 5. MNL OL G 15 1.1 Capsula E. Fasc. 103 p. 157-160. 47 Sillye 1882. 49. p. 48 MNL HBML lV.502.a l.k.p. 157. 49 MNL HBML IV.502.a 1. k. p. 159. 50 Sillye 1882.49-50. p. 51 MNL HBML IV.502.a l.k.p. 163.
