Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Recenziók
Csíkszereda 460 — Várostörténeti Konferencia... 371 teit és megvalósuló elemeit. A városban zajló helyreállító munkálatok mellett kitér a mezőgazdaság fejlesztési erőfeszítéseire és kiemeli a Székelyudvarhely-Csíkszereda vasútvonal kiépítésétől várt, ám sikertelenségbe torkolló fejlődésbeli lehetőségeket. A városfejlődés stádiumainak és eredményeinek (szállodafejlesztés, fürdővásárlás, sportlétesítmények) pozitív visszhangját a helyi sajtóból vett példákon keresztül mutatja be. A tanulmány bemutatja Zsögöd Csíkszeredához csatolásával bekövetkező népességnövekedés hatásait, valamint a szociális ellátásban megvalósuló fejlesztéseket (önkéntes ápolónői tanfolyam, mentőállomás, szülőotthon stb.). Szabó E. István írásában szintén a bécsi döntést követő években vizsgálja a város megváltozott lehetőségeit. Az eseményeket évekre lebontva mutatja be a város mindennapjait, valamint a gazdasági és kulturális élet változásait, fejlődését. Ismerteti az 1940-es árdrágulás folyamatát, az áruhiány problematikáját, valamint a nehézségekre adott választ, vagyis a takarékossági intézkedéseket. Feltárja továbbá, hogy milyen hatással voltak a politikai keretek a román építészeti emlékekre, s összegzi Csíkszereda város éves kiadásait. A szerző ismerteti az 1941-re mérséklődő közszükségleti hiányt, s a polgári közigazgatás kiépítésének elemeként kitér a városi tisztségviselők körében bekövetkező személyi változásokra. Szabó a következő esztendei történések elemzése során az ötvenezer pengő rendkívüli államsegély megítélését és az ebből megvalósuló beruházásokat helyezi a középpontba, köztük Zsögödfürdő megvásárlását és a légoltalmi központ létesítését. Tanulmányának végén a korszak mindennapi életébe enged betekintést az úgynevezett „klozet ügy” ismertetése révén. Murádin János Kristóf kutatásaiból a bécsi döntést követően Észak-Erdélyben meghatározó politikai erőt képviselő Erdélyi Párt, valamint annak kiemelt szerepet betöltő csíki és Csíkszeredái tagszervezeteinek történetét ismerheti meg az érdeklődő. A szerző ismerteti a párt létrehozásának folyamatát, a Kolozsváron tartott alakuló ülés jelentőségét (ideológiai hovatartozás meghatározása, szervezeti felépítés és politikai program kidolgozása), amelyre építve az Erdélyi Párt az észak-erdélyi magyar társadalom tömegpártjává vált. Murádin bemutatja, hogy az „anyapárt” tevékenységében is kiemelt szerepet vállaltak a csíkiak, s a párttagozatok megalakulása után a Csík vármegyei, valamint a Csíkszeredái tagszervezet minden nehézség ellenére (például a csíki tanítók párthoz való csatlakozásának tiltása) figyelemreméltó tevékenységet végzett, amit a szerző a csíki országgyűlési képviselet eredményes munkásságának ismertetése révén szemléltet. Kitér továbbá arra, hogy a párt miként képviselte a helyi ügyeket és a székelység egészét érintő kérdéseket az illetékes minisztériumnál és a kormánytagok helybeli látogatásai alkalmával. Betekintést enged a párt érvényesülését hátráltató körülményekbe (Pál Gábor ellenzéki szervezkedése) és a tagság által adott hatékony válaszreakciókba, s megállapítja, hogy Magyarország német megszállása ugyan némileg megtörte a pártegységet, de a csíki tagszervezet egészen a román átállásig stabil politikai tényező maradt. Demeter Csanád Szocialista urbanizáció Csíkszeredában című tanulmányának bevezetője felvázolja az 1960-as évek második felében Romániában zajló közigazgatási átalakítást (megyésítés) és annak szempontjait. Csíkszereda adottságai az új keretek közötti megyeszékhelyi funkció betöltésére ugyan alkalmasak voltak, a megváltozott körülmények (Kovászna megye kialakítása) azonban mégis Székelyudvarhelyt hozták
