Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
TÖRÖK PÉTER ERŐFESZÍTÉSEK A KIVÁLTSÁGOKÉRT. A SZABOLCSI HAJDÚVÁROSOK ÉS II. RÁKÓCZI FERENC KAPCSOLATA A szabolcsi hajdúvárosok - Nánás, Böszörmény, Szoboszló, Dorog, Polgár, Hadház, Vámospércs - 17. század elején elinduló története számtalan kérdést vet fel az utókor számára, különösen a kevésbé kutatott 18. századot illetően. A szűk egy évszázad alatt hatalmas átalakulást megélt települések a 17. század végére már nem azok a harcos közösségek, amelyekről akár Bocskai, akár a későbbi erdélyi fejedelmek „álmodoztak” — ütőképes katonai erőt vizionálva a saját oldalukon -, hanem megnyugvást, békét kereső, de kiváltságaikhoz ragaszkodó társadalmi csoport, amely a régi dicsőség maradványaiból táplálkozva kívánta megőrizni függetlenségét. A haj dúság történetének 17. századi részét egy erőteljesen felfelé ívelő, majd az 1660-as években szinte kettétörő görbével lehetne jellemezni, amikor Várad elestével és II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratát megbosszulva az oszmán haderő rázúdult az Erdélyi Fejedelemségre és a Hajdúságra. Ezután a hajdúság már nem jelentett fontos politikai erőt. Ez a törés és az azt követő stagnálás nyúlt át a következő évszázad elejére is, amelyet egy szélsebesen kibontakozó felkelés próbált eltéríteni a pályájáról. Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a szorongatott helyzetben lévő szabolcsi hajdúvárosok miként viszonyultak a II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett felkeléshez, és egykori kiváltságaikat hogyan próbálták átmenteni, illetve azokat újabb engedményekkel kiegészíteni. A nagy hajdúvárosok a 17. században1 A Bocskai István nevével fémjelzett felkelés fő erejét azok a fegyveres félkatonai elemek adták, akiket később közös gyűjtőnéven hajdúknak nevezünk. A hajdúság 17. századi történetével könyvtárnyi szakirodalom foglalkozott, mi csupán rövid összegzéssel kívánjuk bemutatni azokat a fontos súlypontokat, amelyek nagy jelentőséggel bírtak az említett társadalmi csoport körvonala-1 A témát illetően a regionális szakirodalom megállapításait kívánjuk összegezni, kiemelten koncentrálva a hajdúvárosokat érintő kérdésekre. Ehhez ld.: Török 201 la. 175-193. p. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xv. 2020. 35-64. p.
