Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Reprezentációk

Serfőző Szabolcs: Habsburg reprezentáció a kora újkori magyarországi...293

szász universitas mindenkori elnöke, a szebeni királybíró (szász ispán) is tanácsosa volt. A 18. század végéig a másik szebeni főhivatalnok, a város - s egyben a szebeni provincia - polgármestere is vezető szerepet töltött be a szász önkormányzatban. A tartományi, regionális és városi kormányzati szerepkörök összefonódásából eredően a szebeni „duumvirátus” tevékenységében kitüntetett szerepet játszott a szász nemzet és Nagyszeben érdekeinek képviselete és érvényesítése, ami megkövetelte az uralkodó iránti lojalitást és annak látványos kinyilvánítását. Mindehhez az is hozzájárult, hogy a szebeni királybírót a város által jelölt személyek közül maga az uralkodó nevezte ki.68

A különböző hivatali funkciók összefonódása a térhasználatban és a reprezentációban is megnyilvánult. A nagyszebeni régi városháza késő gótikus épülete, az egykori Altemberger-ház ugyanis nemcsak a magisztrátus székhelye volt, hanem a Szász Universitas is itt tartotta gyűléseit. A tanácsteremben egykor egészalakos portrék sorozata jelenítette meg az Erdély fejedelmeiként is uralkodó Habsburgokat. Elsőként I. Lipót képmása jelenhetett meg a teremben azon a zászlón, amelyet az uralkodó Johannes Zabanius vagy Peter Weber királybíró beiktatására adományozott 1700-ban vagy 1704-ben.69 A szebeni Habsburg-portrégaléria első (fennmaradt) darabja III. Károly 1713-ban készült portréja, amely úgynevezett Mantelkleidban, spanyol udvari díszruhában ábrázolja az uralkodót. A vászon alján olvasható felirat szerint a képet Johann Hossmann von Rothenfeist szebeni polgármester készíttette annak emlékére, hogy az uralkodó, Erdély örökös fejedelme 1713. január 4-én Bécsben fogadta Nagyszeben város delegációját, hogy kimutassák előtte hódolatukat (homagium praestarét).70 A ceremónia további részletei nem ismertek,71 ám feltételezhető, hogy a szászok hódolati szertartása az újonnan trónra lépett uralkodó előtt valamilyen módon az osztrák örökös tartományok (Erb)huldigimg ceremóniáját imitálta.

Hasonló alkalomból készült Mária Terézia magyar koronázási díszruhás portréja a szebeni városháza tanácsterme számára. Ez esetben is a kép alján olvasható latin felirat tájékoztat a portré megrendelésének körülményeiről. Eszerint a királynő képmása 1742 októberében Peter Binder von Sachsenfels (1695-1765)

68 Szirtes 2015. 75, 207. p.

69 A zászló 276x227 cm méretű töredéke, rajta I. Lipót mellképével, 1868-ban került a nagyszebeni Brukenthal Múzeum gyűjteményébe. Ld. Sonoc 2011. 79. p.

70 Sonoc 2011. 20. p. Mielőtt 1710-ben szebeni polgármester lett, Hossmann több éven át az Erdélyi Udvari Kancellária szász tagjaként Bécsben élt. Pályájáról ld. Szirtes 2015. 107. p.

71 A bécsi udvar ceremoniális életének legrészletesebb forrása, a Főudvarmesteri Hivatal (Obersthofmeisteramt) által vezetett Zeremonialprotokoll nem számol be a szász delegáció 1713. január 4-i látogatásáról.