Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
26 Városi jogok 1552-ben az újrainduló oszmán hadjárat hírére ismét sürgetőbbé vált a város megerősítése. Május közepén Zrínyi Miklós, Székely Lukács és Hans Lenkovich tanácskoztak erről Zágrábban, és szomorúan megállapították, hogy a szlavóniai harmincadokból egy árva forint sem folyt be, egyedül a város által felajánlott kétszáz forint áll rendelkezésre.92 A nyár folyamán, miközben elesett Csázma, Verőce, és a front vészesen közeledett a város felé, több felmérés is készült a szükséges munkákról.93 Zrínyi, Székely, Lenkovich, a helyszínen megjelenő Georg Herberstein stájer és Jakob von Lamberg krajnai helytartók alaposan végiggondolták a munkálatokat, ám a költségek messze meghaladták a lehetőségeket, így a tervekből nem lett semmi. A következő évben a puskapor és két ágyú ismét Laibachból érkezett, és a végvidék átszervezése során Gáspár Gotalt kinevezték Zágráb várának prefektusává. Egy tervezet szerint száz német gyalogos és ugyanannyi lovas haramia tartozott a parancsnoksága alá,94 ami pillanatnyilag igazolhatatlan, mert 1554-ben csak negyven német és szlavón gyalogosról szólnak a források, és Gotal 1555-ben építőmesterként (Bauzahlmaister) négy lóra kapott fizetést. Mellette még huszonnégy szlavóniai lovas katona szolgált e zsoldjegyzék szerint.95 A következő években ez nem változott különösebben. Zágráb immár az új szlavón végvidék egyik legfontosabb logisztikai központjává vált, amely a közvetlen végvárvonal mögött, leginkább annak ellátásért felelt. Tartományi gyűlések színhelye Végezetül kell néhány szót szólni a városban megrendezett tartományi gyűlések hatásáról is. Zágráb a késő középkor folyamán elsősorban az egyházi igazgatás és a zágrábi káptalan által fenntartott hiteleshely központja volt, illetve általában itt tartották Zágráb vármegye ítélőszékét és nemesi közgyűlését.96 Azért csak általában, mert arra is bőven találni példát, hogy Kőrös megyével közösen rendeztek ilyen gyűléseket a két megye nemességének Körös városában,97 míg a szlavón nemesség leginkább más jelentősebb Kő-92 Laszowski XII. 317-318. p. 93 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 65. föl. 12-13. (1552. s. d.), Fasc. 67. föl. 64-69. p. (1552. október 27.) (Kiadva: Laszowski XII. 324-331. p), 167-172. (1552. november 14.), Fasc. 68. föl. 172-175. 179-180. (1552. november 28.) 94 Laszowski XII. 333-335. p. 95 Uo. 340, 357. p. 96 Varga 2008. 252. p. Illetve például 1524. július 31-én. MNL OL DL 104431. A bán személyesjelenlétére ld.: 1522. február 14. MNL OL DL 36925. 1490. MNL OL DL 101112.97
