Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Reprezentációk
Pálffy Géza: A pozsonyi Mihály-kapu különleges felirata 265 vármegye alispánja és követe használta együtt mindkét fordulatot, nem kizárt, hogy az általa is olvasott feliratok hatására.65 S noha eredetileg mind a Mihály-kapun, mind az Auer-házon látható latin feliratok megrendelői a városi polgárság köréből kerültek ki, mivel mindkettő az összefogásra és kiegyezésre való törekvést szorgalmazta (ami gyakran hiányzott mind a 17. századi, mind a későbbi magyar parlamenti életből), gyorsan az uralkodó és a rendek közötti kommunikáció fontos szimbolikus elemeivé váltak. Sőt, a Mihály-kapu Bibliasorai - miután az 1712. évi koronázódiétán megvalósult kiegyezés alkalmával szilárd fémtáblára kerültek - az egész újkor folyamán a rendi politikai diskurzus gyakori hivatkozási alapjául is szolgáltak. Miként Kölcsey Ferenc is írta: de jó lett volna, ha Esterházy Miklós nádor kortársai és kései utódaik tudtak volna tanulni Jézus szavaiból! Annál is inkább, mert hasonló módon kiemelkedő szerephez jutott, beszélő és kommunikáló feliratról a Kárpát-medencében jelenleg sehol másutt nem tudunk. Levéltári források Archiv mesta Bratislavy (AMB) KAR Komomé knihy (Kammerrechnungen) Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest (MNL OL) N 49 Regnicoláris levéltár, Archívum regni, Diaetae antiquae Vol. 3. Pálóczi Horváth György naplója N 114 Regnicoláris levéltár, Archívum regni, Kovachich Márton György gyűjteménye, Diaria diaetalia Vol. 1. Országgyűlési naplómásolatok Országgyűlési Könyvtár, Budapest (OK) Gyurikovits-gyűj temény 700.478. Diarium diaetae anni 1741... 65 Pozsony, 1840.1. 110. p.
