Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
222 Az érdekérvényesítés eszközei pontját a rendek a maguk ellenőrizte kerületi ülésbe tolták át; ez viszont az ottani, - konkrét esetünkben a városokat súlytalanná tevő - eljárást erősítette. A kuriális voks társadalmi és politikai okai A két üléstípus közötti eltolódás mellett - vagyis, hogy az érdemi döntés a kerületi ülésbe került át - a városok súlyvesztéséhez vezető másik ok a testületi és egyenkénti határozat közötti ingadozás és átmenet. A „curiatim voksolás” összefügg a rendi korporativ szerveződési elvvel. A német és a forradalom előtti francia parlamentarizmusban ez jellemezte a döntéseket, ám nálunk kisebb súlya volt. Az alsó- és felsőtábla külön állásfoglalása tulajdonképpen kuriális szavazatnak tekinthető: külön-külön alakítottak ki véleményt egyfelől az alsótáblán a képviseltetéssel részt vevő rendek, másfelől a személyes megjelenési joggal bíró főrendek.8 A testületenként! szavazás táblán belül is történhetett, de ott nem volt kizárólagos; a nemesség ragaszkodott az egyes megyék közötti véleménykülönbségek megjelenítéséhez.9 A votum curiatum részleges, városokra és káptalanokra korlátozott alkalmazása az alsótábla plenáris ülésén későn, 1825 után kapott jelentőséget. Azt, hogy a megyék külön-külön számított szavazatával szemben az összes város egyetlen közös szavazattal rendelkezett, egyesek azzal magyarázták, hogy a városok a korábbi évek alkotmányvédő küzdelmeiben közönyösen viselkedtek.10 11 Ám a városok méltatlankodását visszhangzó történészi vélemény szerint ez a döntéshozatali rend a törvények betűje elleni gyakorlat, hiszen a törvények ülést és voksot adtak a felsorolt résztvevőknek." A személynök 1825-ben, amikor a városokat is egyenként szavaztatta, még valóban azzal utasította vissza a megyei követek tiltakozását, hogy akik királyi meghívólevéllel részt vesznek, azoknak voksot is ad a törvény.12 Valójában úgy tűnik, hogy ezt a helyzetet részben a társadalmi erőviszonyok - a hazai polgárság gyengesége -, részben a többféle ülésforma és döntési eljárás együtthatása alakította ki. Az egyetlen kuriális városi voks okai közé a megyei nemesség féltékenységét persze mindenképpen odasorolhatjuk. De oka volt ennek maga a rendi gondolkodásmód, amely szerint a személyes nemességgel bíró kiváltságosok befolyása nagyobb a csak kollektív nemességgel 8 Kérészy 1906. 57. p. 9 Szíjártó 2016. 243-245. p. 10 Ladányi 1873. 279. p; Vaszary 1883. 13. p. 11 Révész 1968. 24. p. 12 Vaszary 1883. 15. p.
