Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Az érdekérvényesítés eszközei

MÁTYÁS-RAUSCH PETRA

BÁNYAVÁLLALKOZÓ NEMESEK ÉS BÁNYAPOLGÁROK ÉRDEKELLENTÉTEK A 17. SZÁZADI ABRUDBÁNYÁN*

Az erdélyi várostörténeti kutatást már régóta foglalkoztatja a városban élő és oda beköltöző nemesek problematikája, kapcsolatuk az őket befogadó várossal.1 A két fél között húzódó érdekellentétek és törésvonalak egyik „speciális” formája a bányavárosokban jelent meg, a konfliktus ilyenkor általában a helyi bányászati vezető és a városvezetés között eszkalálódott.2 Ez az általánosnak mondható jelenség az erdélyi nemesércbányászattal foglalkozó bányavárosokban is tetten érhető, leginkább az Erdélyi-érchegység legjelentősebb fiskális tulajdonban lévő bányavárosában, Abrudbányán, amely a legtöbb erdélyi bányavároshoz hasonlóan mezővárosi státusszal bírt. A Fehér vármegyei településen már a 16. században több nemeséggel bíró család jelen volt, ezek nagy része betelepülőnek számított, illetve nem életvitelszerűen élt Abrudbányán, utóbbira jó példa a kolozsvári Váczy família.3 A nemesi családok nagyobb számban a 17. században jelentek meg az abrudbányai gazdasági elitben, de erre az időszakra is érvényes a korábbi tendencia, miszerint nem helyi származásúak voltak, hanem „kívülről” jövők, többek között Aranyosszékből, Hunyad, valamint Zaránd vármegyéből érkeztek.4 A korszakból kizárólag egy olyan régi, jómódú mezővárosi polgárcsaládról tudunk, akik nemességet nyertek.5 II. Rákóczi György 1653-ban adományozott nemességet Paczkó Péternek, valamint György és Péter nevű fiainak.6 A 17. században újonnan érkezett családok jó házassági stratégiájuk és helyzetfelismerésük révén, a helyi polgárokat háttérbe

A tanulmány az ELKH BTK Történettudományi Intézet (MTA kiváló kutatóhely) kutatóműhelyében készült, megírását az NKFI FK 124684 számú fiatal kutatói pályázat támogatta.

1 Nem a teljesség igényével ld. Várostörténeti Források; Szász 2009; Gálfi, 2017; Pakó 2008.

2 Mátyás-Rausch 2016. 585-594. p.

3 Mátyás-Rausch 2017. 258-260. p.

4 A témára lásd bővebben Mátyás-Rausch 2021.

5 Ez a jelenség összefügghet a korabeli törvényi szabályozással, miszerint több országgyűlési artikulus tiltotta, hogy a fejedelem mezővárosi polgárokat nemesi rangra emeljen. EOE VI. 361,422. p.

6 MNL OL F 1 LR 29.205. A Paczkó családot már aló. század végén is ajelentősebb abrudbányai bányatulajdonosok közé számították. MNL OL P 2269 6. doboz Nr. 32.

Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xv. 2020. 179-196. p.