Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
Jeney-Tóth Annamária: „Expediáltuk a Fejérvári Gyűlésre uraimékat”...147 radi egy 1640-ből származó hiteleshelyi tanúvallomás szerint már bizonyosan centumvir volt,64 ugyanakkor az unitárius egyháztörténet szerint 1641-ig a tanácsnak nem lehettek református tagjai.65 1644-ben, illetve később még két alkalommal, például 1656-ban66 lett főbíró, de közben többször (1641, 1647, 1651, 1653, 1655) számvevőnek és vonásigazítónak is megválasztották.67 1641-ben adószedő volt, 1657-től pedig vélhetően haláláig (1659) viselte a divisori, vagyis osztóbírói tisztséget,68 az osztályoknál minden bizonnyal nagy hasznát vette kereskedelmi ismereteinek. Tanulságos, hogy 1655. február 28. és június 1. között a százférfiak tanácsülése nem szerepel a városi közgyűlési j egyzőkönyvekben - vélhetően nem tartottak -, pedig ekkor két nagy horderejű esemény is történt a város életében: március-áprilisban a fent említett „kiegyezés” és a már említett áprilisi nagy tűzvész.69 A városi vezetés 1638. évi reformjának folytatásaként 1655 márciusában a két felekezet között egyfajta „második kiegyezés” született a városvezetést illetően. A szerződés szövege szerint az „előző fejedelemmel kötött contractus, de annak bizonyos részeiben való violálásával vádoltatván mostani kegyelmes urunk. Méltóságos személye előtt őnagysága bennünket ez okokra nézve törvény úttja szerint akarván proseqálni. [...] az törvénynek kimenetelivei bizonytalan bátorságosabbnak ítéltük az mi kegyelmes urunk őnagysága igazkodni. [...] az egész unitária religion levő atyafiakkal edgyütt igen szemünk előtt visellvén. ”70 Ezután a reformátusok és unitáriusok fele-fele arányban kapnak helyet a városvezetésben. A centumpáterek közé (addig 25 református és 75 unitárius) addig csak reformátusokat válasszanak, amíg el nem érik az unitáriusok számát. A 2-3. pont szerint karácsonykor hat-hat polgárt egyenlő arányban válasszanak meg a felekezetek közül; valamint a fő- és a királybíró a két felekezet tagjai közül kerüljenek ki. A 4-5. pont pontosításokat tartalmazott: magyar-szász-unitárius és református, szász unitárius, magyar „orthodoxus”/ református, szász „ortodoxus” és unitárius magyar városlakók milyen sorrendben válasszák a bírót, ha református a bíró, akkor a királybíró a másik felekezetből kerüljön ki. Az utolsó, 6-7. pont szerint a város vezetői, az alsó tanács, a számvevők, directorok és a céhek tagjai közé is vegyék be a reformátusokat; a 64 1640. január 1. MNL OL F 15 Prot. XXVII. 69v; Kolozsvár városának tanácsülési jegyzőkönyvei 1625 és 1647 között nem maradtak fenn. 65 Kénosi Tőzsér-Uzoni Fosztó 2009. 56. p. 66 KvTanJk 1/7. 90. 1655. december 26-án iktatták be. 67 KvTanJk 1/7. 3, 19, 23, 48, 56, 89, 127. 68 KvSzám 23/IX. 14; KvTanJk 1/7. 110. 69 KvTanJk 1/7. 83-84. 70 MNL OL F 15 Prot. XXIV. 19r. 1655. március 9.