Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)

Előszó

széleskörű önkormányzati jogokon kívül számtalan gazdasági előnyhöz is jutottak, és a legmagasabb szinten tudták képviselni érdekeiket.

A városi polgárság roppant büszke volt a megszerzett vagy öröklött rangra, az elnyert önkormányzati jogokra, amit a reprezentáció különböző építészeti, művészeti, vizuális és szimbolikus elemeivel is kifejeztek. A középkortól jelenlevő heraldikai reprezentáció és az autentikus városi pecsét egyre szélesebb körű használata mellett a díszesen megépített városházák, a várost védő és reprezentáló városfal és tornyok felépítése, kibővítése és tudatos ékesítése kifejezte ezt a büszkeséget és a rendek között elfoglalt helyüket. Ugyanezt fejezte ki a városi tér tudatos alakítása és az alkalmi, ünnepi térhasználat hangsúlyosabbá tétele. Ez utóbbi az egyházi vonatkozások (körmenetek, misztériumjátékok, temetési menetek) mellett egyre több világi elemmel (uralkodók fogadása, ki- és bevonulások, a joghatóság gyakorlásához kapcsolódó nyilvános események) bővült.

A 2019 őszén Budapest Főváros Levéltárában megrendezett konferencia e témakörökkel foglalkozott. Az elhangzott és utóbb tanulmánnyá szerkesztett előadások jelentős része foglalkozik a városok jogi helyzetével, a szabad királyi várossá válás folyamatával, a rang elnyeréséért vívott politikai harcokkal. E törekvések közül több sikerrel járt, de a rangemelkedés igénye sok esetben nem találkozott az uralkodói szándékkal, vagy még inkább a földesúr részéről olyan jelentős ellenállásba ütközött, ami lehetetlenné tette egy-egy mezőváros kiemelkedését. A városok érdekérvényesítésének gyengeségeire ezek az esetek is rávilágítanak, de a képet mindenképpen árnyalják azok a tanulmányok, amelyek ennél sikeresebb politikai szerepeket mutatnak be, főként a magyarországi szabad királyi városok, valamint az erdélyi városok példáin keresztül. A városok hatalmi reprezentációjának kérdésköre részben a belső politikai erőviszonyok rögzítése, részben pedig a városban megjelenő uralkodó fennhatóságának láthatóvá tétele miatt új, de igen fontos kutatási téma nem csupán a magyarországi, de még inkább a nemzetközi szakirodalomban. A megjelent tanulmányok ezen új terület eredményeit mutatják be.

H. Németh István