Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Műhely - Mátay Mónika: Beszélő Házak Kőszegen. A módszerről
Mátay Mónika: Beszélő Házak Kőszegen 239 rülő Istené” nemcsak a művészettörténész számára érdekes, hanem az irodalmárnak is, hiszen a „Non est volentis” az Iskola a határon első részének címe. Ottlik azt írja, ezzel az idézettel kezdődött Medve Gábor kézirata. A társadalomtörténész számára elsősorban a palota lakóinak pereskedései hasznosak, melyeknek szintén Söptei Imre eredt a nyomába. A jogi csatározások elemzése során életutak tárulnak fel, többek között Salamon Sámuel, a 18. században élt tulajdonos zűrzavaros ügyei s az azok alapján kibontakozó portré. Nemesi származása ellenére valóságos botrányhős és bajkeverő, számos konfliktusba, anyagi természetű és házasságtörési vitába keveredett a környezetében élőkkel, elcsábította a szomszédasszonyát, majd lefizette a sértett férjet, sőt tiszteletlen szavakkal illette a magisztrátust. Saját apósa is feljelentette, tűrhetetlen viselkedéséért, mocskos beszédéért a szenátorok vasra veréssel fenyegették.34 Gombossy Dániel hasonlóan botrányos életet élt. Apja, Gombossy Mátyás nagy tekintélynek örvendett, 1647-ben került Kőszegre s rövid idő leforgása alatt nagy karriert futott be a helyi irányító testületekben, sőt a diétára is eljutott. Müveit, olvasott értelmiséginek számított, a kor legjelentősebb kőszegi magánkönyvtárát mondhatta magáénak. Dániel az apjáéhoz képest egészen más pályát futott be. A kőszegi lutheránus felekezet egyik kulcsfigurájának számított, de városi karrierje messze elmaradt az apja pályafutásától. Ugyanakkor az egyetlen 17. századi kőszegi polgár, aki leveleket hagyott hátra. A levelek egy része elveszett, de a megmaradt anyag is kivételes forrás, hiszen kiderül belőlük, Gombossy tudatos, családi stratégiában gondolkodó, széles látókörű egyéniség volt, aki a helybeli és nyugat-magyarországi lutheránus elit nevelésén munkálkodott. Személyes tragédiája, hogy saját lánya cserbenhagyta, átállt a katolikus oldalra, sőt miután hozzáment egy császári tiszthez, a katolikus városvezetés segítségével, morális és praktikus támogatásával kiforgatta evangélikus apját az ingatlanbirtokából. Évekig tartó pereskedésre került sor. A történethez hozzátartozik, hogy Gombossynak nem csupán felekezeti hovatartozása miatt gyűlt meg a baja a városi tanáccsal. Férjként kegyetlenül viselkedett, egy tanácsülési bejegyzés szerint olyan durván bántalmazta az első feleségét, hogy az asszony a verés után néhány nappal belehalt sérüléseibe. Azt is feljegyezték, hogy Gombossy hütlenkedett, erkölcstelen életet élt, a felesége mellett más asszonnyal is nyíltan viszonyt folytatott, amiről sokan tudtak a városban.35 A fentieknél jóval híresebb jogi ügylet a Festeticsek örökösödési vitája. A Festetics családról mindenkinek elsősorban Keszthely híres grófja, a Geor-34 Söptei 2019. 35 Bariska2010.
