Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Bodovics Éva Judt: Kié itt a (köz)tér? A folyómeder mint köztér használatának gyakorlata Miskolcon a 19. század végén
72 Tanulmányok a városi zsidóság számára, egy részük viszont mindenki által látogatható volt. Korszakunkban a források két zsidó fürdőt említenek, az úgynevezett sárga fürdőt a Nagy Hunyad utcában és egy másikat, amelyet a hitközség szefárd ága építtetett, miután kiváltak a zsidó közösségből.4 Sajnos a sárga fürdőről nevén és elhelyezkedésén kívül - ami miatt árvízvédelmi szempontból fontos szerepe volt5 - mást nem tudunk, a másik, 1882-ben épült fürdőnek viszont megmaradtak a tervei, és az újsághirdetések szerint később közfürdőként is üzemelt. Ezek a fürdők nem közvetlenül a Szinva főmedréből nyerték a vizet, hanem inkább a malomárokból és a Pecéből; talán így próbáltak tiszta vízhez jutni, amelyet aztán visszaengedtek a patakba. 1875-ben épült meg a város egyetlen uszodája, amely télen - jó üzleti érzékről tanúskodva - talán korcsolyapályaként üzemelt.6 Bár a közelség áldásos volt, hiszen így már nem kellett egészen Tapolcáig kikocsikázniuk azoknak, akik fürdeni, úszni kívántak, ugyanakkor a víz minősége - ha kezdetben nem is, de később - hagyott némi kívánnivalót maga után.7 Szerencsére a rákövetkező évben, a tulajdonosváltás után a probléma is megoldódott.8 Mivel az uszoda a város felső részén volt, s ráadásul tetemes mennyiségű vizet fogyasztott napról napra, sejteni lehet, hogy a többi vízfogyasztó nem osztotta a lakosság örömét. 1878 júliusában a városi tiszti ügyész feltehetőleg az uszoda bezárását elrendelő felszólítást9 küldött a tulajdonosnak, Schack Antalné sz. Martin Máriának, mert az uszoda megnyitása sértette a város tulajdonában lévő Király malom érdekét.10 4 A szefárd hitközség saját imaháza és fürdője 1882-ben készült el. MNL BAZMLIV. 1905.b 48/1882. 5 A fürdő melletti zúgó felnyitása áradás idején létfontosságú volt a város védelme szempontjából, ezért elrendelték, hogy a zúgó kulcsából legyen egy-egy példány a sárga fürdő tulajdonosánál, a közeli malom molnárjánál, valamint a rendőrségen. 6 A forrásokból nem derül ki, hogy az uszodát használták-e télen korcsolyázásra, vagy volt mellette egy különálló korcsolyapálya is. Borsod, 1875. június 25. MNL BAZML IV.1905.a 551/1875. 7 „Nem akarunk ártalmára lenni a hűsítő intézménynek, de ez alkalomból még sem tartjuk feleslegesnek megjegyezni, hogy a tulajdonos részéről úgy, mint a hatóság részéről több gondot kellene reá fordítani, mert a mostani állapotában ott mindent el lehet érni, csak üdülést és tisztaságot nem. Szerkezete a víznek lefolyást csak igen kis mértékben enged, minél fogva az megbűzhödik és tisztátalanná lesz. - Sajnos, hogy igy van, de inkább semmi se legyen, mint ilyen, hol könnyen ragályok fészkévé lehet a hosszasan állót víz.” - írják a Borsod 1884. július 9-i számában. 8 Borsod, 1885. június 18. 9 A forrás sajnos nem tér ki a felszólítás tartalmára, de nagyon valószínű, hogy a város az őt ért jogi sérelem miatt az uszoda üzemeltetésének ideiglenes vagy végleges felfüggesztésére szólított fel. 10 MNL BAZML IV.1902.C 129/1878; MNL BAZML IV.1905.C 3246/1878.
